Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Második közlemény

14 BÁNFFAY SIMON ÉSZREVÉTELEK AZ ÁLT. MAGÁNJOGI TORVÉNYlevö testvér helyett a megjelent, az atya helyett a fiu, vagy viszont teszi alá; aztán a községi jegyző, de legtöbbször a zugirász, még a telekkönyv számára vesz a szerződő féltől néhány forintot, a szerződés pedig elkallódik, ugy hogy ha erre később szükség lenne, rendesen községi bizonyítványt mutatnak elő, melylyel a történt jogügylet bizonyittatni szándékoltatik ; arra pedig, hogy a néppel a telekkönyv mellett az egyéb nélkülözhetetlen intézkedések szükségessége s mikénti teljesítése megértessék vagy másként a károsodástól megóvassék, nem történik semmi. Hisz ma a zugirászat, mint a szabados üzlet egy neme, majdnem tényleges pártfogolásban részesül. Ezek ma tagadhatatlanul igy állanak, s el nem vitathatók. Ily állapotban czélszerü-e a merev telekkönyvi rendszer behozatala? Eltekintve attól, hogy a tervezetben kimondott elvek az eddigi állapotokon nem fognak javítani, hány tulajdonost fosztanak meg becsületesen szerzett vagyonától, még pedig azon remény nélkül, hogy valaha gyermekei lehessenek megtámadhatlan tulajdonosok, mely reménysége ma még az osztr. p. t. k. 1468 és 1498. §§ alapján megvan. Azt vethetné valaki ellene, hogy ezen segíteni lehet azzal, ha a törvény hatályba lépte után vagy előtt bizonyos idő szabatik meg, mely alatt a tettleges birtokos tulajdonát bekebeleztethesse. Csakhogy e rendszabály illusorius, mert igen sok tulajdont nem lehet bekebeleztetni; a birtok ugyanis telekkönyvön kívül néha már az ötödik kézben van, az elődök egy része elhalt vagy elköltözött, s ha az utolsó szerzőnek van is szerződése, a többi elveszett vagy nem is volt soha. Mi módon jusson ez birtokának törvényszerű tulajdonába, bár évek hosszú során át tulajdonaként tartja, oly régen, hogy már a jogalapot sem tudja, melyen szülei e birtokba behelyezkedtek? S minthogy a 85. § szerint a telekkönyvi tulajdonos ellen az ingatlan tulajdoni joga elbirtoklás által meg nem szerezhető, egy régi eladónak örököse ötet a birtokból kipereli, még pedig, minthogy a jogalapot sem tudja már, melyen szereztetett, minden kárpótlás nélkül. Ebből oly zavar és igazságtalanság keletkezik, melyért a felelősséget alkotmányos törvényhozás nem képes elvállalni. Ez, mint a gyakorlat által megérlelődött meggyőződésemet, előre kellett bocsátanom. Tudom, hogy a szigorú tudományosság areopagja elitéi azért, s az ö szempontjából meg is hajlok Ítélete előtt; de tapasztalati meggyőződésemet megváltoztatni nem képes. A 83. § még egyéb kételyt is támaszt bennem, melyet nem igen tudok megfejteni. Olvassuk el a tervezet e §-át, emlékezzünk vissza annak 1., 12. és 13. §§-ra, s vonjuk le ez összehasonlításból a következményeket. Az 1. § szerint az a birtokos, ki a dolgot sajátjakép megtartani