Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 6. szám - Az okirathamisítás kérdéséhez. Második, befejező közlemény

4-52 DR. HEIL FAUSZTIN annak hamis készítése azért, a fennemlitett használat mellett okirat hamisítást képez. És evvel le is tehetném tollamat, ha az okirathamisitás egyéb ismérvei tekintetében is kétessé nem válhatnék az okirathamisitás és csalás közötti határvonal. Nem lesz azért felesleges ez irányban az okirathamisitás egyéb ismérveire is rövid pillantást vetni. Első helyen áll itt, s számos controversiára adhat alkalmat, az okirat fogalma. E fogalom megállapítása nem a büntetőjog feladata. Annál kevésbbé tárgyalható e kérdés a jelen sorok szűk keretében. Annyit azonban hangsúlyozandónak vélek, hogy a magyar »okirat« szó a latin »instrumentum« vagy »documentum« vagy akár a német »Urkunde«-nél is szűkebb fogalom. Azért a német judicatura sok oly esetben állapit meg okirathamisitást, a melyben annak a magyar btö-törvény szerint helye egyáltalán nem lehet. A legszélesebb értelemben a Digesták XXII. 4. 1. 1. szerint: instrumentorum nomine ea omnia accipienda sunt, quibus causa instrui potest.« Kézzelfogható, hogy az okirat nem ennyit jelent; de annyit sem jelent, a mennyit Zachariae az »Urkunde« fogalma alá von, szélesebb értelemben »alle körperlichen oder physischen Producte menschliche^ Thatigkeit, durch derén sinnliche Betrachtung mit oder ohne Absicht des Urhebers irgend etwas Thatsáchliches als existirend erkannt werden kann« ; vagy Geyer: »alle leblosen Gegenstánde, welche dazu dienen können, die Ueberzeugung von einer Thatsache hervorzurufen« — szűkebb értelemben pedig »nur die durch menschliche Thatigkeit erzeugten Gegenstánde solcher Art.« A magyar okirat fogalmánál tágasabb Henke definitiója is : »Schriften, woraus die Wahrheit einer Thatsache erkannt werden kanrí«. Sőt, ha a német Urkundenfálschung (lásd fennebb : német btkv. 267. §~a) szempontjából elfogadható s elfogadandó is Geyernek azon definitiója : »Diejenigen Schriftstücke, welche durch einen massgebenden Willen in allgemein erkennbarer Weise die Bestimmung erhalten habén, zum Beweis von rechtlich erheblichen Thatsachen zu dienen« (mert a német btkv. 267 §-ának szövegezése mellett a magánokirat fogalma nem szoritható kizárólag a magán s jelesül a vagyonjog körébe tartozó jogokra és jogviszonyokra) : a magyar btő-törvénykönyv szempontjából ezen defmitio is kehednél tágabb, a mennyiben a btkv. 401 §-ában tárgyalt bűntett passiv alanya csak oly okiiat lehet, mely magán- s jelesül a vagyonjog körébe tartozó jogok és jog viszonyokra vonatkozik; a mit kétségtelenné tesz úgy a 401. §-nak szövegezése, mint s még inkább a következő §, mely szerint a magánokirathamisitás bűntetté vagy vétséggé minősítésének alapját az okiratban tárgyalt jog vagy kötelezettség értéke képezi.