Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 6. szám - Az okirathamisítás kérdéséhez. Második, befejező közlemény

AZ OKIRATHAMISITÁS KÉRDÉSÉHEZ 451 atta a produrre obbligazione o liberazione, ocl a nuocere altrui in alcun modo.« Ugyanazt kell mondanunk a toscanai btkvröl, melynek 243. S"a szerint okirathamisitást követ el az, a ki másnak, habár csak lehető sérelmére valamely okiratot dolose meghamisít vagy megsemmisít (sopprime, a mi 406. §-unk), vagy ily hamis okiratot használ. Ugyanígy szól az olasz btkvi javaslat 303. §-a, — csakhogy a használatról s a megsemmisítésről külön §-ok (305—308) intézkednek. Ellenben az okirathamisitás tényálladékához szükséges speciális használat helyes kifejezésre talál a németalföldi btkvben, melynek 225 §-át azért czélszerünek találom szószerint közölni: »Wer eine Urkunde, aus welcher ein Reclit, eine Verbindlichkeit, oder Sclmld befreiung hervorgehen kann, oder welche zum Beweise einer Thatsache dienen soll, falschlich anfertigt oder verfalscht, ura sie als echt und unverfalscht zu gebrauchen, oder durch andere gebrauchen zu lassen, wird, wenn aus dem Gebrauch ein Nachtheil entstehen kann, wegen Urkundenfálschung bestraft.« Eddigi fejtegetésünk tárgyát az képezte, hogy a hamis vagy hamisított magánokiratnak nem mindennemű vagy bármilyen, hanem csak bizonyos irányú használata alkalmas a magánokirathamisitás, mint delictum sui generis tényálladékának megállapítására. És feladatom volt a használat ezen irányát megállapítani és kiejteni. Az eddigiek érdekes illustratiójára szolgálhat a következő eset, mely a bpesti kir. törvényszéknél nem rég képezte eljárás tárgyát. M. B. egyebek közt következő módokon élt visza G. B. ismert országgyűlési képviselő nevével: 1. A főváros több előkelő czégénél levélben különféle megrendeléseket tett. A megrendelések teljesíttettek. 2. G. B. neve alatt irt levélben ennek egy ismerősétől több száz forintnyi kölcsönt kért s kapott. 3. Rövid idő múlva ugyanezen ismerőshöz újabb kölcsönért fordult. Az e czélból irt levélben az első ízben kért kölcsön kézhezvételét elismerte 9 annak mielőbbi viszafizetését ígérte. Az 1-sö pontban említett megrendelő levelek kétségtelenül hamisak, épen úgy, mint a 2. és 3. alatti levelek is. De okirathamisitás még is csak a 3. alatti esetben forog fenn ; a többi esetek nem az okirathamisitás, hanem csalás tényálladékát állapítják meg. Mert a megrendelő levelek, valamint a kölcsönt kérő levél által G. B. semminemű jogviszonyba nem helyeztetett. Ezek tehát csak az Írásbeli hazugság jellegével bírnak, s tévedésbe ejtés eszközét képezték. Ellenben a harmadik levél, az esetre ha valódi lett volna, bizonyítékot képezendett G. B. ellen az abban beismert tartozás tekintetében ; MAGYAR IGAZSÁGÜCY. 1883. XX. 6. 31