Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/20 / 6. szám - Az okirathamisítás kérdéséhez. Második, befejező közlemény
AZ OK IRAT HAMISÍTÁS KÉRDÉSÉHEZ 441 controvers kérdést itt bővebben tárgyalni nem szándékozom — a btkv. 95. §-a ellenkezőt nem rendel. Okirathamisitás tehát csak akkor forog fenn, ha a hamis okirat mint bizonyítási eszköz használtatik. De hol s hogy használható a magánokirat mint bizonyítási eszköz ? Ezt a polgári perrendtartás határozza meg, 1('>6. $-ában kimondván, hogy a magánokirat mindig bizonyít a kiállító ellen, feltéve természetesen valódiságát. Ezt mostani czélunk szempontjából talán még praegnansabban kifejezi azon jogelv, mely szerint, valamint a közokirat »fidem faeit contra omnes<< — a magánokirat »fidem facit inter partes«. Tehát »felek« ; de kik azok a felek ? Természetesen azok, és csakis azok, a kik az okirat tartalma szerint jogviszonyban állanak. Harmadik személyek ellen, kik azon jogviszonyra nézve, melyről az okirat szól, egymáshoz egészen idegenek, a magánokirat a polgári perjog elvei szerint bizonyítékot nem képez, mert az nem contra omnes, hanem csak inter partes bizonyít. Ez önkényt meghatározza azon személyek körét is, kik ellen a magánokirathamisitás delictuma elkövethető. Minthogy ugyanis magánokirat csak mint bizonyítási eszköz képezi az okirathamisitás passiv alanyát, s minthogy a magánokirat csak azon felek közt képez bizonyítékot, a kik az okirat tartalma szerint jogviszonyban állóknak tűnnek fel: ebből szükségszerűen következik, hogy magánokirathamisitás nem létesülhet azok ellen, a kik ellen a magánokirat bizonyítékul nem szolgál és nem szolgálhat; s megfordítva, ugyanazon elvet positiv alakban kifejezve, magánokirathamisitás csak azok ellen létesülhet, a kik az okirat szerint jogviszonyban állanak illetve álnának, ha az okirat valódi volna. A kik ellen p. o, a hamis okirat által oly jogviszony koholtatik, a melyben tényleg s valóban nem állanak (hamis magánokirat készítése); vagy a kik ellen a valódi okirat szerinti jogviszony, az okirat jogellenes megváltoztatása által, hátrányukra, joghelyzetök megsértése czéljából, megváltoztatik (valódi magánokirat meghamisítása ; vagyis rövidebben s más szóval, magánokirathamisitás csak azok ellen létesülhet, a kik, sérelmökre, bizonyos, az okirat által bizonyított jogviszonyban állóknak tüntetnek fel. Ha valaki oly jogviszonyban állónak bizonyittatik az okirat által, melyben állana, ha az okirat valódi volna, de a melyben nem áll, mert az okirat hamis vagy meg van hamisítva; s jogi helyzetének ezen megváltoztatása jogsérelmével jár: akkor s az ellen magánokirathamisitás delictuma forog fenn. A fennebbiek szerint mulhatlanul hozzá kell járulnia azon feltételnek, hogy a magánokirat ezen jogviszony bizonyítására használtatik. Ezen használat lehet bíróság előtti vagy bíróságon kívüli, — ez mindegy, mert a törvény külömbséget nem tesz, s a dolog természete