Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 5. szám - A VIII. magyar jogászgyülés tárgyalásai. Kritikai tudósítás

Külföldi jogélet. Francziaország. Rendelet a jogi szigorlatokról A franczla kormány a jogi doctoratus megszerzése körüli eljárást f. évi július 20-án kelt rendeletével újonnan szabályozta. E szerint a jogi licentiatus a doctori fokozat elnyerése végett három vizsgát tartozik letenni azon fakultás előtt, a melynél beirva volt; mitől eltéröleg a reetor a kar beleegyezésével intézkedhetik. Az első vizsga tárgya : a római jog és római jogtörténet, a pandectákból mindig kérdés intézendő; a második vizsga a franczia polgári jogot és annak történetét Öleli fel, utóbbi mindig külön kérdezés tárgyává teendő; a harmadik vizsga tárgya: az alkotmányjog s ezen felül két, a jelölt által szabadon választható disciplina, a mennyiben előbbi vizsga tárgyát nem képezték, A tudorrá avatás szabadon választandó két értekezés alapján történik, melyeknek egyikében mindig római jogi thema dolgozandó fel, másikának tárgyát a többi disciplinák valamelyikéből kell venni; ezenkivül 12, a dissertatiók tárgyain kivüli tétel állítandó fel a római és franczia magánjogokból stb. Minden vizsga egy óráig tart, az avatás másfél óráig; visszavetés esetén a vizsga csak 1 hónap múlva ismételhető. SZEMLE. Budapest, november hó l-jén. Lapszemle. I. „Revue de droit international et de législation comparée", az Institut de droit international közlönye, szerkeszti Rivier Alfonz brüsszeli tanár, XIV. k. 4-ik füzet. Első helyen „La question egyptienne etle droit international" (Az egyiptomi kérdés és a nemzetközi jog) czím alatt Martens nagynevű pétervári tanár értekezik a napi politika ezen égető problémájáról. A hatalmak feladatára nézve sem a diplomatiában sem a közvéleményben nincs nézetkülönbség: az anarchiának véget kell vetni, az országnak kormányt adni és a kötelezettségek teljesítését biztosítani. Annál eltérőbbek a nézetek arra nézve, hogy mi okozta a mai zavarokat. Némelyek szerint a forradalom nem is irányul az európai befolyás ellen, mely nélkül Egyptom fenn sem állhatna, hanem a török aristocratia ellen; mások azt tartják, hogy az országot vagyonilag és erkölcsileg az európaiak