Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 5. szám - A VIII. magyar jogászgyülés tárgyalásai. Kritikai tudósítás

A VIII. MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TÁRGYALÁSAI 465 mondjuk a népszabadság, nagy politikai, irodalmi, társadalmi érdekek védelmében emel szót, avagy megfejthetetlen s megrázó criminalisticus talányokkal, rendkívüli civilis esetekkel áll szemben. Ámde az ilyen perek az ügyek elenyésző csekély részét képezik. B e r r y e r ötven év alatt alig mondott 50 nagy plaidoyer-t; egy évben átlag egyet, noha volt idö, melyről elmondhatta, je plaide tous les jours. Az esetek túlnyomó része egyszerű ügyekből áll, melyeknek sorsa nem az ékesszóláson, hanem azon dől el,, hogy az informatio a féllel óvatos, körültekintő módon lett légyen fölvéve, az eset helyesen construálva, a jogczím jól megválasztva, a bizonyítási matériáié teljesen beszerezve. Visszás volna, ha ezen fontos stádiumok a kevésbbé qualificált kezekre volnának bizva, — ha keresetet avocat nem, hanem csak avoué készíthetne, ha az ügyvéd nagy tudománya jóformán csak az ügyek legvégén a jog kérdésében, és a tanuvallomási észrevételekben ragyoghatna, Ha pedig a kereset készítésénél az avoué az avocat tanácsával él, — mire való a kettéválasztás? A szakosztály a kettéválasztáson felül elvetette még az admissio megnehezítésére, a díj kérdésében a kamara bíráskodására c's a kötelező díjszabályzatra vonatkozó indítványokat. Enuntiatumának positiv alkatelemei újat nem mondanak. Nem lehet azon megütközni, hogy bizonyos nemű, nem épen organikus bajok, milyen az igazságügyministerium és más körök álláspontja, a jogászgyülés fórumán szellőztetve nem lettek. Örvendetes jelenség, hogy a kinevezés, a numerus clausus, a praxis idejének megnyújtása még szószólóra sem találtak. A franczia barreaunak évszázados hitvallása; hogy a pályának mindenki előtt nyitva kell állani. Le barreau est ouvert á tous. Reméljük, hogy a magyar ügyvédi kar erről soha le nem tér. Az enuntiatum egyik-másik pontja el is maradhatott volna. De helyesen van benne a szóbeliség mellett a jogi oktatás és az autonómia reformja kiemelve. Becsület és tudás, mindkettő magas fokon, ezek az úgynevezett ügyvédi kérdésnek egyetlen igaz organikus panaceái. Másutt is csak ezek emelték a kart nagyra, tekintélyben, tiszteletben, gazdag népeknél vagyonban. Az egész ügyvédi kérdés épjugy, mint a birói, semmi egyéb, mint azon törvényhozói intézmények kérdése, melyek a karban a becsületet és tudást, semmiféle más kar által meg nem haladható magas fokra emelik. Ha ez el lesz érve, elesnek, megcsökkennek fontosságban és megnyugtatóbban szabályozhatók a többi kérdések, a tisztelet, a tekintély hiánya, a díj bizonytalansága és csekélysége, a visszatartási jog, az országos szervezet, a birói kinevezés. Örvendünk rajta, hogy a jogászgyülés egyhangú enuntiatuma a helyes utat jelölte ki a reform számára. Bárha a törvényhozás mihamarabb rátérne ez igaz útra. Dr. Kráiik Lajos. 29*