Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/18 / 3. szám - A jogos védelem. Ötödik közlemény
254 BATTLAY IMRE a. rixae jogos védelemmel élhet. Természetes, hogy ilynemű esetekben a biró az a. pugnae büntetésének kiszabásánál enyhitö körülménynek fogja venni az a. rixae kihivó magatartását, ingerlését. Vannak, kik a vétlenség fogalma alatt azt is értik, hogy a megtámadott a támadást ne idézte legyen fel tervszerű szándékossággal oly czélból, hogy a megtámadón jogsértést követhessen el büntetlenül. — Ezen eset a miatt nem tartozik a vétlenség fogalomkörébe, mert benne a megtámadott részéről czélzatos dolus forog fenn, mely sokkal többet tartalmaz, semhogy a vétlenség ellentéte gyanánt szerepeltethető volna 3). Midőn tehát a vétlenség feltételét elvetendönek tartom, azzal korántsem állítom azt, hogy az emiitett esetben czélzatosan eljárt megtámadott egyénnek büntető törvénybe ütköző cselekménye büntetlen volna. Annál kevésbbé bírálható a vétlenség feltételének körében azon eset, melyben valaki a jogtalan megtámadást tervszerüleg oly czélból idézi fel, hogy ellenségén egy harmadik személy kövessen el jogsértést. Ezen harmadik személy joga és büntetlensége a ravasz cselszövöt nem fedezi. 4. A védelmezhető jogi javak. A mesterkéletlen jogérzet bármily egyszerűnek tartja azon kérdés megoldását, hogy jogtalan megtámadás ellen mely jogi javakat szabad jogos védelemmel oltalmazni? a jogtudósok és a törvényhozók mégis sokáig tétováztak, mert az előbbiek mesterséges torlaszokat épitettek, melyek miatt azután az utóbbiak sem haladhattak a tiszta jogérzet utján biztosan előre. Láttuk habozásukat a megtámadás feltételeinél; ott elfoglalt ferde állásuknak következményei sem lehettek egyenesek, s ezen kérdésre is zavarólag hatottak ; az újabb akadályok pedig újabb nehézségeket teremtettek, melyek sem a forrásoknak, sem az alapelvnek nem szolgáltattak igazságot. Kétségtelen, hogy a támasztott bizonytalanság oltárán sok ártatlan áldozat hamvadt el. Azon jogi javak tekintetében, melyek megsértése a személyt közvetlenül testileg érintette, az élet, a testi épség tekintetében, alig létezett komoly nézetkülömbség valaha. Hogy a jogos védelem ezen jogi javak oltalmára meg van engedve, azt elismerték minden időben. Felvették a fórum igazságai közé azt is, hogy megilleti a jogos védelem a szüzességet, a szabadságot is, mert kétségtelen volt, hogy az ezek ellen irányzott jogtalan támadás közvetlenül a személy ellen volt intézve. Az iránt azonban nem is iparkodtak megállapodásra jutni, hogy a szüzesség a jogi javak ') Helyesen emeli ezt ki K a u t z G u s z t á v, id. m. 250. 1.