Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 3. szám - A jogos védelem. Ötödik közlemény

A JOGOS VÉDELEM 255 melyik kategóriájába tartozik, a szabadság körébe-e, a testi épség részei közé-e, vagy talán a becsület elemei közé. S megadták a jogos védelmet a becsület tényleges javára is, tettleges sértés esetében, mert az ily megtámadás a megtámadott egyén testi épségét vagy szabadságát, szóval személyét, szintén közvetlenül sértette. Azt azután, hogy az ezen engedélyük alapjául szolgáló inditó okok a becsületet, mint ilyent, úgyszólván figyelembe sem vették, részint jelentéktelennek, részint helyénlevönek tartották J). Hogy mindez ekként alakult, annak oka bizonyosan az volt, hogy a római jogforrások téves értelmezése következtében a jogos védelem feltételéül azt állították volt fel, hogy a jogtalan megtámadásnak a személy teste ellen kell intézve lennie. Mintha az ember személyisége csupán testből állana, s ahoz akarata által áthatott jogkörének épen semmi köze sem volna ! 2) A hol a személyt oly közelről érdekelve nem látták, ott a jogos védelmet megtagadandónak vélték. így azután a becsületnek szóbeli vagy jelképes sértések ellen való védelmét, valamint a vagyonjogi javak oltalmazását is, a törvénynek rendes útjára terelték. Valószínű mégis, hogy idővel ezen jogi javak is elismerésre juttatják vala abbeli tulajdonságukat, hogy a személyt annyira közelről érdeklik ők is, hogy a megtámadottnak egész személyisége bele van a küzdelembe vonva, ha a jogtudósok a már emiitett új akadályokat nem gördítik utjokba. Minthogy az ekként mostoha kézre jutott jogi javak közül a vagyonjogiak igénye mégis készségesebb elismerésre talált, hadd foglalkozzunk előbb a vagyonjogi javak oltalmára szolgáló jogos védelem elé tornyosult, de mégis előbb ledöntött akadályokkal; s csak azután térjünk át a becsületet szóbeli és jelképes injuriák ellen óvó jogos védelemnek lassabban oszló aggodalmak szülte viszontagságaira. Carrara, a ki különben azt vallja, hogy minden jog magában foglalja szükség esetében magánúton is érvényesíthető védelmi képességét, a vagyonjogi javakat a jogos védelem köréből kizárja azon okadatolással, hogy a jogos védelem csak súlyos baj elhárítására vehető igénybe; súlyosnak pedig nézete szerint csak az élex) Chauyeau et Hélie id, m. 4. k. 155., 157., 166.11. és H a u s id. m. 351. 1. a jogos védelmet a becsület ellen irányzott tettleges sértések eseteiben is kizárják. 2) Ily megfontolás vezethette Pessinát azon nyilatkozatra (id. m. 180. 1.), hogy a jogos védelem nincs az élet oltalmazására szorítva, hanem a személy integritására, physikai és erkölcsi oldalaira egyaránt kiterjed.