Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 3. szám - A jogos védelem. Ötödik közlemény

A JOGOS VÉDELEM 253 A jogtudósok nézetűket azon valóságos gordiusi csomóvá kuszált gyakorlati kérdésre alkalmazták, hogy vájjon a szóvitából keletkezett tettlegesség elbírálásánál a jogos védelemre való hivatkozás a szóvita kezdőjétől (auctor rixae), vagy pedig a tettlegesség kezdőjétől (auctor pugnae) tagadandó-e meg? Luden a szóvita kezdőjétől véli azt megtagadandónak, állítván, hogy a ki szóbeli injuriákkal mást tettlegességre ingerelt, annak a jogos védelemre való hivatkozás époly kevéssé engedhető meg, mint a párbajvivónak. Gyönyörködhetünk tehát azon ritka jelenségben, hogy Luden, a szóbeli becsületsértések ellen irányuló jogos védelem határozott ellenzője, ezen kérdésnél feltétlenül megadja azt ellenük, s megvonja a szóvita kezdőjétől nem más okból, minthogy jogos védelemnek jogos védelem ellen helye nincs. Levita ellenben a jogos védelmet a tettlegesség kezdőjétől tagadja meg, azon okadatolással, hogy a tettlegességet az auctor rixae idézte ugyan fel, de nem erőszakos módon; ha pedig másként vélekedünk, — úgymond — akkor nem gondoljuk meg, hogy az egyiknek hibája következtében a másiknak jogellenes cselekménye a jogtalanság jellegét nem veszíti el. Levita, a szóbeli becsületsértések elleni jogos védelem lelkes szószólója, e kérdésnél viszont azon meglepő consequentiára jutna, hogy a szóbeli becsületsértések ellen jogos védelmet gyakorolni nem szabad; mert nyilvánvalólag erre vezet azon okadatolása, hogy az auctor pugnae a jogos védelmet a miatt nem veheti igénybe, mert az ő tettlegességét az auctor rixae nem idézte erőszakosan, vagyis tettleges módon elő. Más szóval, jogos védelemnek a szóbeli becsületsértések ellen nincs helye. A nézetek tehát poláris ellentétben vannak, diametrálisan ellenkeznek egymással; a gordiusi csomót pedig nemhogy megoldanák, hanem még tömörebbé kötik. Az igazság, kiválólag ezen kérdésnél, a középen van. A tettlegességet nem czélzatosan provocálónak jogos védelemre van igénye, ha a provocálás jogtalan megtámadást nem tartalmaz; ellenesetben a jogos védelem nem öt, hanem provocált ellenfelét illeti meg. Az auctor rixae tehát az auctor pugnae ellen nem gyakorolhat jogos védelmet akkor, ha ennek tettleges cselekményét akár szóbeli, akár jelképes, akár tettleges becsületsértéssel idézte fel; mert ezen esetben az auctor pugnae rendelkezésére áll a jogos védelem, mely ellen jogos védelemnek az auctor rixae részéről helye nem lehet. Ellenesetben a jogos védelem a nem czélzatosan vitázott a. rixae kezébe van adva, azon okból, mert szavaiban jogtalan támadás nem volt, ennélfogva azok ellen az a. pugnae a jogos védelmet nem gyakorolhatja; ha pedig ez mégis tettlegességet alkalmaz, akkor ezt jogtalanul teszi, s ez ellen, mint jogtalan támadás ellen, az