Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - Francziaország. A házasság felbonthatósága a franczia képviselőház előtt

SZEMLE 161 nem követelhet részt. — A felebbvitel használata, ha roszakaral nem igazoltatik, nem szolgálhat kártérítési kereset alapjául. A füzet többi részét változatos szemle, krónika és irodalom képeziII. Zeitschrift fürdiegesammte Strafrechtswissenschaft, megalapították Dochow és Franz v. Liszt (előbbi halála után Dr. v. Lilienthal magántanár lépett a szerkesztőségbe). Evenként 4 füzet. II. kötet 2. füzet. — Wahlberg bécsi tanár »Bemerkungen über HandlungundZufall imSinne des Reichsstrafr e c h t su czím alatt a cselekvés, tűrés és mulasztás fogalmait fejtegeti. A törvényt, mely e felosztást fogadta el, sokan megtámadják, mert a tűrés állítólag a mulasztás fogalmába esik. E tétel generalizálása azonban tévedés. A német büntető-törvény szerint mulasztás és engedés, történni hagyás és elkövetni hagyás között lehet megkülönböztetni (Unterlassen. Zulassen, Geschehenlassen, Begehenlassen). Azon hivatalnok, ki a 340. §. szerint m egengedi (geschehen lasst), hogy hivatalos teendői közben testi sértés követtessék el, más tekintet alá esik, mint az ki hivatalos alárendeltjeinek büntetendő cselekményeit történni engedi (geschehen lasst); az első esetben activ, a másodikban csupán passiv magatartás forog fenn. A korcsmáros, ki a 365. §. ellenére t ü r i, hogy a vendégek a tilalmi órán túi a helyiségben maradjanak, mást követ el, mint az, ki talán meghiúsult kísérletek után az ottmaradásnak ellen nem szegül A német btk. 114., 152. és 105. §-aiban körülirt bűncselekmények csak cselekvésre vegy mulasztásra vonatkoznak, a 210. §-ban említett tűrés pedig szintén teljesen passiv lehet; a 253. §. egyenesen következtetést enged a tűrés és mulasztás közötti különbség megtételére. — Az értekezés második tárgya azon kérdés, hogy a puszta beszéd által lehet-e büntetendő cselekményt elkövetni, különösen hogv a német btk. 183. §-ában megjelölt fajtalan cselekmény szóval is elkövethetö-e ? *) A német btk. szerint szóbeli nyilatkozat által el lehet követni ; részességet, kihívást, sértést, titok elárulását stb. ; a szóbeli nyilatkozatok más büntetendő cselekmények törvényes jellegét is képezhetik (istenkáromlás, becsületsértés). A kérdés igenlő megoldása tehát nem ellenkezik a törvény fogalmaival. A 183. §-ban foglalt fajtalan cselekmény fogalma soknemű akaratlétesitésre alkalmazható; alája vonható minden oly magatartás, mely a szemérem és tisztesség ellen közbotrányt okozva vét. E §. nem tiltja a magánkörben történő fajtalan társalgást és a nuditásoknak orvosi, művészeti stb. czélokból való mutatását, mert ezt az erkölcsök nem ellenzik; de ép oly kevéssé zárja ki a §. alkalmazását azon körülmény, hogy a cselekmény czélja nem volt a nemi ösztön kielégítése vagy ingerlése. A német btk. pontosan megjelöli azon fajtalan delictumokat, melyeket bizonyos személyeken vagy velÖk lehet elkövetni és megkülönbözteti azoktól, melyeknél e korlátozás nem kívántatik. A 183. §-ban sincs ily megszorítás: nincs tehát kizárva a tisztán lélektani behatás büntetendösége sem. E lélektani behatás még elmebetegséget is képes előidézni; *) 183. §. Wer durch eine unzüchtige Handlung öffentlich ein Argerniss gibt . . . . (M. btk. 249. §.) MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1882. XVIII. 2. 11