Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - Francziaország. A házasság felbonthatósága a franczia képviselőház előtt

160 SZEMLE szabályt állítja fel, hogy a vétel meg van kötve és a tulajdon az eladóval szemben meg van szerezve, mihelyt a tárgy és annak ára iránt megállapodás jött létre, habár a tárgy még nem adatott át és az ár még nincs kifizetve; a judicatura pedig állandóan ily értelemben nyilatkozón'. A határidő-üzletek a code 1108. czikkével sincsenek ellentétben, mert fungibilis tárgyakról van szó, melyek a tőzsdén mindig megszerezhetők, csakúgy mint a gabona stb. A code 1130. szakasza világosan megengedi, hogy jövendőbeli dolgok kötelem tárgyát képezhetik. A code de commerce 90. szakasza is elismerte ezen ügyletek törvényes voltát, mert azok szabályozására közigazgatási intézkedéseket helyez kilátásba; végre ugyanazon törvény 76. szakasza, mely a közforgalmi értékek közvetítését a váltóügynökökre bizza, szintén elismeri ezen üzletek törvényességét. Szerző különösen a büntető törvény megváltoztatását sürgeti s kimutatja, hogy az abban foglalt előítélet még nem régen az életbiztosítási ügyletet is ellentétben állónak tekintette a jó erkölcsökkel. Miután szerző a judicaturát is élésen bonczolta volna, utal a külföldi törvényhozásokra és a jog gyökeres megváltoztatását sürgeti. „Étude surle fondement de l'article 900 d u code civil" czím alatt Crouzel folytatólag értekezik a code civil 900. szakaszának értelméről. E szakasz azt rendeli, hogy élők közötti és végrendeleti intézkedéseknél a lehetetlen, a törvényekkel vagy az erkölcsökkei ellenkező feltételek nem létezőknek tekintendők. Az érdekes czikkre befejezése után talán visszatérünk. Bouchié de Belle párizsi ügyvéd „Unmagistrat au seiziéme s i é c 1 e" czím alatt Prunier de Saint-Andrének a toulouse-i parlament a lizenhatodik században élt elnökének tevékenységét ismerteti Ghorier egykorú feljegyzései alapján, melyeket Vellot grenoblei bíró most adott ki. A folyóirat kritikai szemléje több, a code de commerce 105. és 108. szakaszait tárgyazó munkát ismertet. A nevezett szakasz azt rendeli, hogy a szállított árú átvétele és az ár kifizetése, a fuvaros ellen minden követelést megszüntet. Ennek következtében az azonnal föl nem ismer hetö sérülés pótlása sem kereshető; hasonlókép elesik a czímzett az áru késedelmes szállításából és helytelen tarifa alkalmazásából származó követeléseitől. E bajok még fokozódtak a vasutak elterjedése óta. Az illetékes ministeriumok enqueteket tartottak, melyek elé a következő fökérdéseket terjesztették: 1. kivánatos-e, hogy a czímzettnek az áru kézhez vétele és a fuvardíj kifizetése után rövid határidő engedtessék a végből, hogy sérülés és veszteségért, a mennyiben azoknak a fuvarozás közben történtét igazolhatja, kártérítést követelhessen ? 2. Megengedendö-e ez a czímzettnek késedelmes szállítás esetében is ? 3. Megszüntetendö-e a 105. szakasz hatálya helytelen tarifa-számítás (détaxe) esetében ? Szerző — Lalande párizsi ügyvéd — e reformok mellett nyilatkozik. A füzet érdekes döntvénytárából csak kettőt emelünk ki. A munkás ki munkája közben, a régi romok között, mozaikot talál, mely valaha padozat volt s a romba dült épülettel a találás idején is Összefügg, mely tehát ingatlannak tekintendő, — nem talált kincset; tehát annak értékéből