Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - A jogos védelem. (Negyedik közlemény)

A JOGOS VÉDELEM 133 Vannak, a kik. a tudományos megalapítás érdekes és fontos voltát azon tény felemlitésével vélik alászállithatni, hogy a jogos védelem el volt ismerve mindenha. Ezen magát elszigetelő irányt megnyugtatónak egyáltalában nem tarthatom. A jelentékeny kérdéssel ily sommás módon elbánni nem volna szabad. A jogi megalapítás mikéntjének kérdése véleményem szerint már csak azon okból sem mellőzhető, mert kétségtelenül szükséges, hogy a jogos védelem megengedésének oka cs jogi alapja legyen. A kérdés helyes megoldásának közvetlen környékéből való kidomboritása elkerülhetetlen, ha igaz az, hogy a büntetlenség megalapításának külömbözö módjai külömbözö fontos következményeket vonnak maguk után. És valóban, a szerint, a mint a jogos védelemben elkövetett cselekményt jogszerűnek ismerjük el, vagy jogellenesnek tartjuk, — mert hiszen napjainkban is vannak, a kik jogtalannak tartják — ellentétesen külömbözö a felelet azon kérdésekre is, vájjon a szőnyegen levő cselekmény ellen jogos védelemmel élni szabad-e ? vájjon meg van-e engedve az, hogy a magát védelmezőnek segítség nyujtassék oly tettel, mely külömben büntető törvénybe ütközik? vájjon a cselekvő tartozik-e az okozott kárt megtéríteni? Tehát nagyon fontos tényező az. Szálai átszövik a jogos védelemre vonatkozó egész tant; s gyakran felcsillámlik aranya a feltételek megállapításánál. Ha a jogtudósok a jogos védelem jogi alapját kezdettől fogva szorgosan kutatják, s ennek következményeit is folyton szem előtt tartják vala, okvetetlenül elejét veszik azon tévedéseknek, melyek a doctrinában épugy, mint a törvényhozásban jelentkeztek, s a külömbözö nézetek sajnosán feltűnt határozatlanságát minden bizonynyal kikerülik. A régibb criminalisták nem érezték annak szükséges voltát, hogy magukat a jogos védelem valódi alapja iránt minden oldalról tájékozzák. A communis opinio szerint a jogi alap az volt, hogy a polgárok az önvédelem gyakorlásáról az állam javára lemondottak azon feltétel alatt, hogy őket az állam hathatós oltalomban részesítse; saját erejökre vonatkozó ősi igényök azonban el nem enyészett, hanem tevékenységre éled fel mindannyiszor, valahányszor az állam a jogtalan megtámadások elhárítására erővel vagy akarattal nem bír. Voltaképen Kant az, a ki szintén az imént felemlített általános nézetből, a szerződéses állam ideájából kiindulva, a jogos védelem jogi alapjának komoly kutatását megkezdette, noha csak mellékesen a szükségjog (Nothrecht) vizsgálásánál, mely alá a jogos védelem általában subsumálva volt. Munkáját azonban nem koronázhatta siker; mert valójában ellenmondva önmagának, s tulajdon-