Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Első közlemény

38 SERLY ANTAL. a sok külön törvény vagy novella alkotása — mint gyakorlatilag helytelen inte'zkedés — mellőzhető lenne. De a perrendi novellaalkotáson túl levén, ez jelenleg már csak idejét mult óhajtás. A községi bíráskodás halva született intézmény lévén, ezt el kell törülni, és az 1868. évi 54. t.-czikk 9-ik czímében lefektetett alapot mint kiindulási pontot elfogadva, 20 forintig terjedő ügyekben a közigazgatási közegeket egyeztető hatósággal kell felruházni, de csak az ugyanazon község lakosainak egymás közötti ügyeire nézve. Ilyenekül lennének felállitandók az 1877. évi 22. t.-czikk 5. §-ában elősorolt közegek. — Az általuk felvett egyezség a rendes bíróság által az 1881. évi 60. t.-czikk értelmében végrehajtható. A per felvételére már nem lennének jogositvák, hanem az egyezség sikertelensége esetén az illető panaszos részére bizonyítvány kiállítására kötelezvék, melylyel a panaszos keresetét az illetékes bagatell bíróságnál megindíthatja. A bagatell-biráskodás — ez elmondott okoknál fogva — kizárólag az illetékes járásbíróság által és pedig a járásbiró, aljárásbiró és aljegyzők személyében volna gyakorlandó. Ez utóbbiak alkalmazása ellen lehetne ugyan kifogást emelni oly értelemben, hogy még ők a főnök felügyelete alatt a törvénykezési gyakorlatot tanulmányozzák, s így róluk még a kellő higgadtság, tanulmány és gyakorlat ugy általánosságban nem föltételezhető. Tekintve azonban a kisebb polgári perek csekélyebb jelentőségét, és hogy bonyolódott, nehezebben elbírálható ügyek itt ritkábban fordulnak elő, — ezek megbizhatása ellen komoly ellenvetés nem tehető, különösen ha figyelembe vesszük még azt, hogy a járásbiró jogosítva van az illető tehetségéhez és gyakorlatához mérten az ügyek beosztását akként eszközölni, hogy e tekintetben fennakadás elő ne forduljon. Mint a törvénykezés gyakorlatában levők s kellő elméleti készültséggel rendelkezők, mindenesetre megbízhatóbbak lennének a mostani közigazgatási közegeknél. A törvény egyéb részében csak két irányban lenne módosítandó. Lényeges hiánya a törvénynek először: hogy a perek prima instantia végérvényesen láttatnak el ; a szükségtelen, sőt a felek valódi érdekei szempontjából czéltévesztett semmiségi panasz helyett a fellebbezési fórum állítandó fel, s erre az illetékes kir. törvényszék lenne megjelölendő. Az 1881. évi 59. t,-czikk a külön semmisitöszéki forumot eltörölte, egyáltalán nincs tehát értelme, hogy kisebb polgári ügyekben ily megsemmitö fórum fenntartassék. Hisz az engedett semmiségi panasznak gyakorlatilag véve értelme nincsen, mert ez a per érdemében hozott határozat orvoslását nem czélozván, a jogkeresőt czélja iránt tévedésbe hozza, a legtöbbje természetesen azt hivén, hogy felülvizsgált pere újabb érdemleges eldöntést nyerend,