Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/17 / 1. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban
A PÁRBÉR (LECTICALE) A KATH. EGYHÁZJOGBAN. 19 alapja, mint az, hogy a patrónus párbér-mentessége cselédeire is kiterjesztetik. Az általunk átnézett visitatio canonikákban semmi nyomát nem találtuk annak, hogy hazánkban valamikor hivatkozás történnék a patrónus által kirendelt vagy megállapított párbérre, sőt ellenkezőleg azt látjuk, hogy a párbér és a stolaris jövedelmek Összeírása egész 1802-ig és azután is rendszerint csak az egyházhatósági közeg (archidiacon) által történik a megállapodott jogszokás (laudabilis consvetudo)95) vagy a község lakóival történt megállapodás 9r>) alapján. Épen igy egyoldalúlag szabályozza a párbért 1714-ben a pécsi püspöki zsinat.97) És ha néha-néha jelen is van a patrónus vagy képviselője az archidiacon által eszközölt visitatión, nem azért van jelen, hogy a hivek szolgáltatásainak megállapításába avatkozzék, hanem mert mint patronust felügyeleti jog illeti az egyházi jövedelmek kezelése felett.98) Az 1802-ki generális conscriptiónál pedig a földesúr vagy képviselője nem patronusi, hanem földesúri joga alapján van jelen. Sem az eljárást szabályozó helytartó-tanácsi rendelet,99) sem az összeírás egyöntelüsége végett készített formula nem reflectál a földesúr patronusi minőségére. A generális conscriptio első lapjának második rovatába 10°) nem a patronusok lettek bejegyezve, hanem a földesurak, tekintet nélkül kegyúri minőségűkre ; épen azért a hol több földesúr volt, valamennyien bejegyeztettek.101) Ezen bejegyzés illetve részvétel értelme pedig az, hogy a földesúri haralom korában első sorban a földesúr joga és kötelessége a lelkészi szolgáltatások behajtásáról gondoskodni és csak ha ez sikerre nem vezetne, fordulhat a lelkész a vármegyei hatósághoz, a mint ez a pécsi püspökmegyei zsinat idevágó határoza95) Ezért hivatkoznak oly gyakran a visitatio canonicák a consvetudora és desvetudora, pl. Arch. Barsen. 1047. Vieska consvetudo obtinuit ab antiquo. Arch. Mosón. 1802. Oroszvár... sed ab immemorabili tempore desvetudine hoc ita deletum est, ut.... stb. 96) Erre nézve lásd különösen Arch. Mosón. 1659., hol csaknem minden községnél ilyetén kifejezésekkel találkozunk : „Solvit ei communitas quaevis domus unum cub. frumenti", „Solvit ei comm. catholica 50 A. et quaevis domus unum cub. frum". etc. 87) Péterfy II. 419. 1. Alább idézve. B8j Ezen értelme van Rákóczy sajátkezű megjegyzésének, mely Lednicz (Arc h. Trencsin) 1674-ik évi visitatiojában fordul elö : „Ledniczey parochusnak ugy administráltatván proventusát, mint ez includált iedgyésben (sic) le vagyon irva annuatim". — így értelmezendő továbbá az 1723: 71. t.-cz. 2. §-a is. ") 1801. Nov. 17-én 24, 655. sz. a in concursu ipsius quoque parochi, dnlis item oíficialis, et aliquot e primoribus localium incolarum instituendam. 10°) E rovat felirata igy hangzik: Designatio dominii terrestralis, et quidem quoad ecclesiasticos, Gameram Regiam Hungarico — aulicam, et fundos fundationales cum adnotatione ratae possessorii. 101) Lásd pl. Abda (Arch. Jaurin) : Episcopatus Jaurinensis. — V. Capitulum Jaurinense. —- J D. Comes Phillipus n Lamberg. 2*