Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban

20 Dr. TÍMON ÁKOS. tából világosan kitűnik.102) Az pedig szerintünk kétségen kivül álló dolog, hogy a földesúri hatalom és a ius patronatus sem az egy­házjog, sem a világi jog szempontjából nem azonos. A földesurak megkisérlették ugyan néha a jus patronatust alapitás nélkül is igénybe venni, de az egyház az ilyen kísérletet, mint jogellenest, mindenkor visszautasitá.103) Épen azért tévesnek kell nyilvánítanunk azon állítást, hogy „a földesúr mindig megnyerte az adományozott birtokkal a kegyuraságot," 1o4) hogy ennek folytán minden földesúr a király legfőbb kegyúri joga alapján patrónus, a földesurasággal a kegyúri jogot, mint annak függelékét megszerezte. Ezen állítást semmiféle királyi rendelettel vagy törvénynyel nem lehet igazolni. A történelmi emlékek és a tényleg fennálló állapot pedig azt bizo­nyítják, hogy mindenkor léteztek földesurak, kik nem voltak patro­nusok, s hogy a plébániák nagy része régenten is úgy, mint jelenleg, az egyházi hatóságok szabad adományozása alatt állott. Továbbá ugyancsak a történelmi emlékek1nr') azt tanúsítják, hogy a kegyúri jog átruházása mindenkor külön királyi adományozás tárgyát ké­102) Syn. dioccesana Quinque-Ecclesiensis an. 1714 Pars III. Pro­ventus parochorum cap. 3: Quantum porro ad administrationem, executio­nem et assignationem praemissorum praventuum, Dominis Parochis attribuendorum: inprimis. (a békés útoni beszedés). . . . Quinimo si ita opus fuerit officialem domini requiret, quatenus parochianos ad solvenduni compellat. Q uod si non succederet cum desiderato efFectu, etiam apud inclytum comitatum instantiam facturus, executionem contra contumaces urgebit et impetrabit. — Péterfy II. 419. 1. 103) Arch. Komáromiensis 1714: Z ám oly: Jus patronatus praeten­dit familia Vieczaiana et hypothecari immediate comcs a Caunicz, n u 1­lum Tamen eorundcm suc cursum Ecclcsiac experitur a memória hominum. Dos ecclesiae nulla. — Sz t.-P á 1 : Jus patronatus praetendunt domini terrestres, qui tamen Ecclesiae in nullo succurunt, quotidianis necessitatibus subvenitur ex oblatione piorum fidelium. — Ásvány stb. Ellenben B á c s a: Jus patronatus nemo prae­tendiv-neque successores praetitulati fundatoris (Lippay Gáspár) bneredi­tarii Dni terrae, neque hypothecarii praeteriti praetenderunt, neque actualis Exc. Dns. Generális K. Zámy. 104) Boncz Ferencz közalap, kir. ügyigazgató : Észrevételek Szteblo Kornél ügyvéd urnák a lelkészi congruák kérdésében közlött czáfolatára. (Jogtudományi közlöny 49. sz ) „Mert tudni kell azt, hogy királyi rendele­teknél fogva a földesúr mindig megnyerte az adományozott birtokkal n kegyuraságot is." . . . „Már ha a kegyuraság a földbirtokkal volt kapcsola­tos elannyira, hogy az 1790/1: 26. t.-cz. után is a reform, földesúr, söt még a zsidó is köteles a patronutasi terheket (utóbbi a jogok gyakorlása nélkül is) viselni, akkor alig szenved kétséget, hogy miután a jobbágyok csak a földesuraság utján jöttek kapcsolatba a plébániai kegyuraság ter­heiben való résztvevéssel, (mert a kegyúr nem o volt, hanem a földesúr, kinek tulajdonát képezte a jobbágy birtoka is), hogy akkor az általok birt birtok szintén kötelezve van azon kegyúri részterhek viselésére, melyek­kel a földesúr az ö kezeiken volt birtokát lekötötte." 105) Lásd a patronatusi jog adományozásának számos eseteit Fehér Codex diplomaticus eccl. ac. civilis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom