Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/17 / 2. szám - Az esküdtszék Irlandban
126 KÜLFÖLDI JOGÉLET. A baj okainak vizsgálata után a bizottság néhány eszmét vet fel a javítás szempontjából. Felemlíti többek között, hogy az esküdtszéket a míveltebb elemek bevonása által értelmesebbé kellene tenni; hogy a meg nem jelenésért kirovandó bírságot felemelni és pontosabban behajtani kellene; hogy vádlott visszavetési joga a rendes eljárásban hatra szorítandó, a special-juryre nézve pedig egészen mellőzendő volna. A verdictum egyhangúságát fenn akarja tartani, mert a majoritási határozat utján még több bünÖs menekülne. Ezek után igy folytatja : „A fentebb említett módosítások egyike-másika bizonyára hozzájárulna a közönséges esküdtszék fokozatos javításához. De az előttünk tett vallomások azon meggyőződést kényszeritették reánk, hogy a jury alkatában nem tehető az esküdtszéki pernek általunk vallott elveivel Összeférő olyan javítás, mely Irland nagy részében a mostani szerencsétlen állapotok eltávolítását vagy hatályos megelőzését eredményezné. Az ország nagy részében ugy állanak a viszonyok, hogy a közönség majdnem kizárólag földmívelö, és ezen egész közönséget, nem véve ki semmi hivatást vagy vallást, egy olyan szervezet Övedzi körül, mely az ország törvényével ellentétes külön jogot akar felállítani és kierőszakolni. A társadalom ily állapotában méltán kérdezhetni, lehet-e bizodalom az esküdtszéki eljárás oly rendszerében, melynél, bárminemű módosítások mellett is, a közönséges esküdtek zöme épen azon osztályból kerül ki, melyben e szervezet uralkodik. Ezen tekintetek súlya, nézetünk szerint, nagyban emelkedik, ha szem előtt tartjuk, hogy az irlandi bűnös cselekmények nagy része, közvetlenül vagy közvetve, agrárius jellegű. Ily körülmények között első sorban azon erős valószínűséggel kell számolnunk, hogy az ilyen elégedetlen kerületben minden közönséges esküdtszék több oly személyt fog magában foglalni, kik ama szervezet tagjai ; másod sorban azon bizonyossággal, hogy az esküjökhöz ragaszkodó esküdtek ezt csak magukra, családjukra, üzletükre és vagyonukra nézve komoly következmények veszélyével tehetnék. Némely tanúink annyira mentek, hogy kétségbe vonták, váljon ily körülmények között helyes-e az esküdteket azon választás elé helyezni, hogy vagy esküjöket szegjék meg, vagy azon büntetéseknek tegyék ki magukat, melyeket ezen eskü tiszteletben tartása maga után von. „Felmerült azon eszme is, hogy az igazságszolgáltatás körül eddig nagyon is gyakran előfordult visszaélések talán az által volnának elkerülhetők, hogy a per azon területről, melyen természete szerint tárgyalandó volna, egy oly területre tétetnék át, melyről nem valószínű, hogy esküdtszéke a felhozott befolyásoknak van alávetve. Ezen rendszabály esetről esetre most is alkalmaztatik, még pedig, ugy hiszszük,