Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - Az esküdtszék Irlandban

126 KÜLFÖLDI JOGÉLET. A baj okainak vizsgálata után a bizottság néhány eszmét vet fel a javítás szempontjából. Felemlíti többek között, hogy az esküdtszéket a míveltebb elemek bevonása által értelmesebbé kellene tenni; hogy a meg nem jelenésért kirovandó bírságot felemelni és pontosabban behaj­tani kellene; hogy vádlott visszavetési joga a rendes eljárásban hatra szorítandó, a special-juryre nézve pedig egészen mellőzendő volna. A ver­dictum egyhangúságát fenn akarja tartani, mert a majoritási határozat utján még több bünÖs menekülne. Ezek után igy folytatja : „A fentebb említett módosítások egyike-másika bizonyára hozzá­járulna a közönséges esküdtszék fokozatos javításához. De az előttünk tett vallomások azon meggyőződést kényszeritették reánk, hogy a jury alkatában nem tehető az esküdtszéki pernek általunk vallott elveivel Összeférő olyan javítás, mely Irland nagy részében a mostani szerencsét­len állapotok eltávolítását vagy hatályos megelőzését eredményezné. Az ország nagy részében ugy állanak a viszonyok, hogy a közönség majdnem kizárólag földmívelö, és ezen egész közönséget, nem véve ki semmi hiva­tást vagy vallást, egy olyan szervezet Övedzi körül, mely az ország tör­vényével ellentétes külön jogot akar felállítani és kierőszakolni. A társadalom ily állapotában méltán kérdezhetni, lehet-e bizodalom az esküdtszéki el­járás oly rendszerében, melynél, bárminemű módosítások mellett is, a közönséges esküdtek zöme épen azon osztályból kerül ki, melyben e szer­vezet uralkodik. Ezen tekintetek súlya, nézetünk szerint, nagyban emel­kedik, ha szem előtt tartjuk, hogy az irlandi bűnös cselekmények nagy része, közvetlenül vagy közvetve, agrárius jellegű. Ily körülmények kö­zött első sorban azon erős valószínűséggel kell számolnunk, hogy az ilyen elégedetlen kerületben minden közönséges esküdtszék több oly sze­mélyt fog magában foglalni, kik ama szervezet tagjai ; másod sorban azon bizonyossággal, hogy az esküjökhöz ragaszkodó esküdtek ezt csak ma­gukra, családjukra, üzletükre és vagyonukra nézve komoly következmé­nyek veszélyével tehetnék. Némely tanúink annyira mentek, hogy kétségbe vonták, váljon ily körülmények között helyes-e az esküdteket azon vá­lasztás elé helyezni, hogy vagy esküjöket szegjék meg, vagy azon bünte­téseknek tegyék ki magukat, melyeket ezen eskü tiszteletben tartása maga után von. „Felmerült azon eszme is, hogy az igazságszolgáltatás körül eddig nagyon is gyakran előfordult visszaélések talán az által volnának elkerülhetők, hogy a per azon területről, melyen természete szerint tár­gyalandó volna, egy oly területre tétetnék át, melyről nem valószínű, hogy esküdtszéke a felhozott befolyásoknak van alávetve. Ezen rend­szabály esetről esetre most is alkalmaztatik, még pedig, ugy hiszszük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom