Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)
1881/15 / 1. szám - A szabadságvesztés-büntetés különféle nemeinek végrehajtása és a pénzbüntetés. Budapest, 1880. [könyvismertetés]
63 való élelmezést is ; mig a fogházrendtarta's 36. § a, a járásbíróság által elítélteknek feltétlenülatörvényszék által elítélteknek büntetésük utolsó Virad részében, ha kiváló jó magaviseletet tanúsítanak, a magánélelmezést megengedi. Vagyis egy res judicata fölött a kir. ügyész vagy a fogházfelügyelö kegyelmi jogot gyakorolhatnak; mert a törvényszék rabélelmezésre ítélte el a foglyot, mely alul az említett közegek felmenthetik. Az államfogházbüntetés végrehajtása tárgyában kiadott utasításnak is több hiánya van. Ilyen például, hogy nincs intézkedés, vájjon a női foglyok büntetésüket hol, s vájjon nö- vagy férfiörök felügyelete alatt állják-e ki? Nem elég szabatos a foglyok levelezésének szabályozása. A fegyelmi hatalom hiánya pedig a fogházigazgatót gyönge bábbá teszi. A házirend ellen cselekvő foglyot az igazgató csak megintheti, de meg nem büntetheti. A fegyelmi büntetés kiszabása az igazságügyministernek van fentartva. Mig a jelentés Nászodról Budapestre s innen visszatér, addig a garázda fogoly a ház csendjét zavarhatja, mit az igazgató összetett kezekkel kénytelen nézni. A pénzbüntetések behajtása, a felügyelő bizottságok és a feltételes szabadonbocsátás tárgyában kibocsátott utasítások bírálata képezi a füzet hátralevő részét. A pénzbüntetésekről röviden emlékezik ; az utóbbiakat beható vizsgálat alá veszi; de ezen része, az érdekes füzetnek már kevésbbé élénk. A felügyelő bizottság szervezeténél az ellenőr vagy gondnok és az orvos mellőzését nem helyesli. A 7 tagból álló bizottságban (a törvényszék elnöke, k. ügyész, igazgató, lelkész, tanitó és a közig, bizottság 2 tagja) 4 tag, tehát a többség a kérelmező fegyenczet nem ismeri; hiba tehác az ellenőrt, illetőleg a gondnokot mellőzni, ki az intézet gazdasági s ipari viszonyainak kezelője s mint ilyen a fegyencz takarékosságának és szorgalmának legilletékesebb birája. Az orvos, mint a fegyencz kedélyi s elmebeli állapotának ismerője, szintén nem mellőzhető. Szerző véleménye szerint, a szabadonbocsátás tárgyalásánál czélravezetöbb lett volna, ha a hivatalnokok véleményüket a szabadonbocsátandóra nézve nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé tennék meg. Ez esetben a felettes hivatalnok véleményének praejudikálása ki van zárva. Hogy a hivatalnokok véleménye csupán a „pártoló" és „elutasító" megjegyzésekre van szorítva, azért helytelen, mert a vélemény indokolásának helyt nem ad ; pedig a ministeriumnak, mint a szabadságolás tárgyában \égérvényesen döntő közegnek, érdekében állana, a fegyencz egyénisége és viseletére vonatkozólag minél bővebb anyagot nyerni. A törvénynyel ellenkezik az utasítás azon pontja is, mely szerint a fegyelmi kihágást elkövető fegyencz szabadonbocsátás iránti