Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A visszaesés és nyilvántartása. 1. [r.]

51 c) a rendes büntetési nem súlyosabbra változtatik át; d) a bűncselekményre szabott rendes törvényes büntetés határai között a visszaesésnek, mint büntetést súlyosító tényezőnek, figyelembevétele a biró belátására marad bizva. Ez utóbbi elv áll büntetö-torvénykÖnyvünk szerint a visszaesés mindazon eseteire, a melyekről külön intézkedés nem történt. A különösen kiemelt esetekre nézve pedig ezeket lehet megjegyezni: 1. A rablás rendes büntetése a 348. § szerint öt évtől tiz évig,— egy esetben, a 3i6. § esetében, épen csak Öt évig terjedhető fegyház, a visszaeső büntetése pedig 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház; ez esetben tehát a súlyosbítás foka tekintetében a fenebbi b) alatti elv irányadó. 2. Lopás (338. §) és csalás (383. §), de csak másodszori visszaesés esetében, tekintet nélkül a lopott dolog értékére illetve az okozott kár összegére, büntettet képez, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Minthogy a két bűncselekménynél a rendes büntetés bűntett esetében öt évig terjedhető börtön, vétség esetében egy évig terjedhető fogház: ez esetekben a rendes büntetési nem súlyosabbra változtatik át — s ennek következményeként, ha maga a bűncselekmény egyéb ismérvei szerint különben csak vétséget képezne, a bűncselekmény természete is meg változtatik. 3-or. Az orgazdaság (371. §) és sikkasztás (357. §) tekintet nélkülemennél az elsikkasztott vagyon értékére, amannál azon bűncselekmény természetére, a melyre vonatkozik, büntettet képez és az orgazdaság illetve sikkasztás bűntettére megállapított öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ez esetekben tehát a súlyosbítás fokának meghatározásánál tekintettel kell lenni a vonatkozó bűncselekmény természetére, melylyel az, a visszaesést nem számitva, bírna, — és pedig, ha a kérdéses bűncselek meny egyébként csak vétséget képezne, akkor a visszaesésnek a fenebbi c) betű alatti, ellenkező esetben csak a fenebbi d) betű alatti hatása van. Egy időben a visszaesés súlyosbitó hatása még egyebekben is nyilvánult; a visszaesők p. o. kivételes bíróságoknak voltak alávetve, megtagadták tolok a felebbezést, a kegyelem kérvényezésének jogát, karjaikra (Francziaország X. év) R betű süttetett stb. Mindezek mai nap, hála az égnek, már csak jogtörténelmi érdekkel bírnak. Más, a jog eszméje alapján kifogás alá nem eső, s a javítási elméletet a gyakorlati élet szükségleteivel helyesen egyesítő irányban, a visszaesésnek a büntetés súlyosbításán kívül büntető-törvényünk annyiban 4*