Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A visszaesés és nyilvántartása. 1. [r.]

50 tételes törvényünk szerint? felelet: ezeknek egyike sem képez visszaesést, de a büntetés kiszabásánál a törvény korlátai közt mindkettő tekintetbe veendő mint „vita ante acta", mely a büntetést súlyosbitó tényezőként el van ismerve (1. btv. által, indok. 70. oldal.) 2-or. Visszaesésnek minösithetö-e a recidiva propria azon bűncselekményeknél, melyeknél a törvény különös intézkedést a visszaesésről nem tartalmaz, valamint ezeknél is akkor, midőn a tettes még csak egy szer volt büntetve ? És erre igennel kell felelni, mert a törvénynek nem volt czélja a visszaesés lénytani fogalmát megváltoztatni; - ezen eseteket nem azért nem emiitette, mert azokat a visszaesés fogalma alá nem tartozóknak akarta kijelenteni, hanem azért, mert ezekben a minimum és maximum közti tér elegendő módot nyújt a bírónak, a visszaesés nagyobb bünÖsségi fokának mérlegezésénél a megfelelő büntetést is megállapítani. (1. m. o. 72. old.) III. Ha, mint láttuk, a visszaesés fogalma iránt eltérők is a nézetek, az újabb jogfejlődés egyetért abban, hogy a visszaesés hatása csak ideiglenes; azon régibb nézet, hogy az egyszer elszenvedett büntetésnek az egész életre kell kihatnia, mindinkább tért vészit, s az időnek, melyről már általánosan el van ismerve, hogy magát a cselekmény büntethetőségét, sőt magát a jogérvényesen kiszabott büntetésnek végrehajtását is kizárja (elévülés), megfelelő hatása e kérdésben is elismertetik. Ennek megfelelőleg büntető-törvényünk a visszaesés különösen kiemelt tetteiben kizárja az avval járó szigorúbb büntetés alkalmazását, ha az utolsó bűncselekmény elkövetését megelőző büntetés kiállása óta tiz év már eltelt. Ennek alapján nincs kétség abban, hogy a visszaesés hatása ezen idő múlva a tulajdonképeni visszaesés többi, a törvény által különösen ki nem emelt eseteiben hasonlag megszűnik. Az ellenkező nézet ellenkeznék a törvénymagyarázat azon általánosan elfogadott elvével : „interpretatione legum poenae molliendae sunt potius, quum asperandae. (Dig. XVIII. 19. 42.) IV. A visszaesés okozta büntetés súlyosbításának mérve a különböző büntető törvényekben különböző. Az e tekintetben követett eljárások közt kiemelendök különösen: a) a visszaesőkre a cselekményt sújtó büntetésen kivül, külön accessorius büntetés szabatik. Ilyennek példája a franczia 1791-ki büntető törvény, mely szerint a visszaeső a cselekménye által megérdemlett büntetésen felül s annak kiállása után deportatióra ítéltetett ; b) emeltetik a büntetés tartama, de a bűncselekményre szabott rendes büntetési nem megtartása mellett;