Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)
1881/15 / 1. szám - A visszaesés és nyilvántartása. 1. [r.]
XA visszaesés és nyilvántartása. Dr. HEIL FAUSZTIN trencséni királyi alügyésztől. I. Nem czélom a visszaesés látszólag igen egyszerű, de valójában igen komplikált elméletének rendszeres kifejtését adni jelen soraimban. Azon szoros összefüggésnél fogva azonban, melyben az tulajdonképeni tárgyammal áll, néhány megjegyzést nem mellőzhetek. I. Ismeretes a visszaesés osztályozása, vagyis az az iránti vita, vájjon a visszaesés a) a beszámítást, vagy V) a büntetést súlyosbitó okok közé sorozandó-e ? — valamint ismeretes e vitának, legalább túlnyomó többséggel, az utóbbi értelemben történt eldöntése. Az előbbi nézet pártolói ugyanis, habár hasonlag elismerik azon vitán kivül álló tényt, hogy a visszaesés nem bir befolyással a második bűncselekmény természeti mennyiségére (a bűncselekmény physikai objectiv erejére ; a közvetlen kárra), — nagyobbnak mondják a második bűncselekmény politikai mennyiségét (a bűncselekmény morális objectiv erejét; a közvetett kárt), mely körülmény, ha való, természetesen igazolná a súlyosabb beszámítást (Bentham, legújabban Faranda). A másik nézet követői ellenben amaz indokban a visszaesés súlyosabb büntetésének igazolását azért nem találhatják, mert a politikai menynyiség ezen nagyobbodása, ha egyes esetekben be is kÖvetkezhetik, nem szükségkép következik be más esetekben ; ezen eredmény csak lehető, eventualis, — de nem általános és kivételnélküli. Bekövetkezése ugyanis attól függ, hogy a tettes visszaeső minősége már a cselekmény elkövetésekor is köztudomású legyen, mi nem mindig van igy; már pedig absolut szabály merően relatív igazságban elegendő igazolást nem találhat. De absolut igazságon nyugszik a visszaesés súlyosabb büntetése, ha az, a második nézet értelmében, a rendes büntetés relatíve elégtelen voltára alapittátik. Bizonyos ugyanis az, hogy : 1. a visszaesőnél viszonylag elégtelennek bizonyult a rendes büntetés physikai objectiv ereje (a büntetéssel járó effectiv szenvedés);