Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

403 csak törvényes képviselőjük beleegyezésével léphetnek házasságra. Ezen képviseletet a gyámmal és gondnokkal szemben a gyámhatóság nem helyettesitheti, mert az idegen hatalom illetve védelem alatt álló akarat elhatározása a dolog természetéhez képest csak akkor tekinthető szabadnak a hatalom birtokosával szemben, ha ezen viszony előbb megszüntetve lett.28) A házassági akadályokkal legszorosabb összefüggésben áll a házasság: érvénytelenítésére vonatkozó kereseti jog; miért is mellőzve a javaslat által követett sorrendet, a VIII. fejezet a) szakaszának rendelkezéseire térünk át. Az érvénytelenítési jog szabályozásánál a házassági akadályok benső természete, létalapja irányadó. A házassági akadályok a szerint, a mint azok felállításánál a közérdek vagy a magánérdek képezi a határozó momentumot, két főcsoportra oszlanak: absolut ható (ipso iure) és relativ ható (ope exceptionis) akadályokra, avagy az egyház jog terminológiáját megtartva : impedimenta publica és privata. E két felosztás alapjában fedi egymást olykép, hogy minden absolut ható akadály közjogi és minden relativ ható magánjogi is egyszersmind. Az absolut ható akadályokhoz tartoznak szerintünk : korhiány, elmebetegség (bárgyúság, nem oktatott süketnémaság), kettős házasság, rokonság, sógorság, házasságtörés, hitvesgyilkosság, bontó ok előidézésébeni bünrészesség és újból férjhezmenő nők várakozási ideje; a relativ hatókhoz : nem önjoguság, kényszer, tévedés és gyámság illetve gondnokság. Az absolut ható akadályok valamelyikének fenforgása esetén a házasság hivatalból érvénytelenítendő; az ügyésznek kötelessége, a mint valamely absolut ható akadály ellenére kötött házasságról értesül, az érvénytelenítési pert hivatalból folyamatba tenni, hacsak a házasság az egyik fél halála vagy felbontás által meg nem szűnt, vagy pedig az akadály időközben el nem enyészett. Ha az ilyen érvénytelen házasság az egyik fél halála vagy felbontás által szűnt meg, az érvénytelenítési jog megilleti mind a volt házasfeleket, mind más harmadik személyeket, mennyiben arra valamely magánjogi igényük érvényesítése végett szükség van. 29) Ha ellenben az érvénytelenítő ok megszűnik, csak a sérelmet szenvedett fél támadhatja meg a házasságot és csak a relativ ható akadályokra nézve megállapított elévülési idő alatt; szóval, az 28) Ugyanezen szempontoknak kell irányadóknak lenni nálunk az örökbefogadásnál. Lásd 1877. 20 t. cz. 15. §. — A gyámi viszonynál fogva már a római jog szerint tiltva volt a házasság a gyámolt és a gyám, valamint annak gyermekei között. A zürichi törvénykönyv (82. §) érvényességi akadályul tekinti a gyámi viszonyt, ellenben az 1875. febr. 6-iki németbirodalmi törvény 37. § csak házassági tilalomnak veszi. — A.szász polg. törv. könyv idevágó rendelkezése határozatlan. (1604. s). 29) Ilyenkor az akadály absolut hatású ugyan, de már nem közjogi jellegű többé.