Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

409 absolut ható akadály relatív jelleget ölt. — A relatív ható akadályoknál egyedül a sérelmet szenvedett fél illetve azon egyén indíthat keresetet, kinek érdekében az akadály felállítva lett, és pedig az akadály megszűnte vagy a tudomásvétel után csak bizonyos ideig, mely praeclusiv idő hogy rövid legyen, a házasság természete kívánja — semmiesetre sem több hat hónapnál. 30) Ezen határidő a szülői és gyámi beleegyezés hiányánál a házasság megkötésének tudomás vételétől számítandó és a kereset csak az önjoguság elértéig indítható. A sérelmet szenvedett fél elhunyta után az örökösök csak az általa megindított keresetet folytathatják, de önállólag keresetet nem indíthatnak, mert az érvénytelenítési jog legszemélyesebb jog, mely az örökösökre át nem szállhat. Ezek, tömören összefoglalva, azon alapelvek, melyek szerint az érvénytelenítési jog a házassági akadályok belső lényegének megfelelőleg szabályozandó. A javaslat szerzője azonban félreismerve ezen alapelveket, oly téves szabványokat alkotott, hogy azokkal szemben még az osztrák p. t. k. szabványai is csak dicsérettel említhetők. Leglényegesebb fogyatkozása a javaslatnak, hogy az absolut és relatív ható akadályok közötti éles különbséget nem ismeri, pedig ismerhetné, mert az o. p. t. k. 94. §-a egész határozottsággal utal erre. A javaslat szerint az érvénytelenítési per absolut ható akadályoknál majd hivatalból, majd magánkereset alapján indíttatik; sőt a 44. §. 1. pontjának31) csak azon értelme lehet, hogy a házastárs fellépése a hivatalbóli •eljárást kizárja. Ezen rendelkezés az abból folyó következményekkel együtt helytelen, mert az absolut ható akadály ellenére fennálló házasság által első sorban a közrend és -erkölcsiség sértetik; az ilyen házasság érvénytelenítésénél tehát az ügyész mindenkor actor principális, az érvénytelenítési per hivatalból vezetendő és felebbezendő mindaddig, mig a házasság meg nem szűnt vagy a legfőbb bíróság nem döntött. — Az •elvi álláspont hibája szülte aztán a többi hibás rendelkezéseket, nevezetesen a 42. § negyedik tételének32) azon rendelkezését, hogy harmadik személyek, mennyiben örökösödési jogukban sértettek, a házasságot egyik vagy mindkét házasfél elhunyta után bármely akadály fenforgása esetén érvényteleníthetik. Ezen rendelkezés legszembeötlőbben mutatja, mennyire nincs tisztában a javaslat az absolut és relatív ható akadályok különböző jogi természetével. Az absolut ható akadálynál a házasság ipso iure semmis, minden más ténykörülmény hozzájárulása 30) A zürichi törvénykönyv (119. §) hat hetet, a code civil (181. czikk) ha hónapot és a szász codex (I625. §) egy évet ir elő. 31) »44- §. A házasság érvénytelenítését kérhetik : 1. A házastársak a jelen törvényben meghatározott esetekben.« 32) »Azon személyek, a kik valamely akadály ellenére kötött házasság által örökösödési jogaikban sértettek, a házasság semmisnek nyilvánítását a házasságnak az egyik vagy mindkét házastárs halála általi felbontása után is kérhetik.«