Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

407 Tüleg intézkedik. Az o. p. t. ki25) ugyanis csak akkor tekinti a hitvesgyilkosságot illetve annak kísérletet önálló akadálynak, ha a bűntársak házasságot Ígértek s ha azoknak egyike azon czélzattal hajtotta végre illetve kísérletté meg a büntettet, hogy a házasság létrejöhessen. 2G) EllenTjén a javaslat szerint míg egyrészt sem házassági igéret, sem összebeszélés nem kívántatik, addig másrészt csak akkor áll elö az akadály, ha a gyilkosságot nem az egyik házastárs, hanem egy harmadik szeméi}' követte el illetve kísérletté meg. Micsoda ethikai avagy jogi motívum szolgált ezen rendelkezés alapjául, azt még csak sejteni sem birjuk, mert szerintünk és minden erkölcsi és jogi raison szerint sokkal súlyosabb beszámítás alá esik, ha az egyik házastárs tör a másik élete ellen, mint ha egy harmadik személy teszi azt; sőt hitvesgyilkosságról egyáltalán csak akkor lehet szó mint külön jogi fogalomról, ha az egyik házastárs a másik élete elleni bűntettben legalább részes volt.27) Valóban érdekes törvény volna az olyan, mely azon esetben megtiltja a házasságot, ha az •egyik házasfelet egy harmadik személy gyilkolja meg oly czélból, hogy a másik féllel házasságra léphessen, ellenben megengedi azt, ha az egyik házas fél gyilkolja meg saját házastársát, hogy egy harmadikkal egybekelhessen. Azt hiszszük felesleges tovább fejtegetni, mily roszul ütött ki a javaslatnak ezen egyedüli újítása az o. p. t. k.-vel szemben. Az eljegyzésről szóló 17. § mint már érintettük, tárgyánál fogva nem tartozik ezen fejezet alá; a 18. § pedig annyiban hibás, hogy a kihirdetés hiányát akadályul állítja fel — erről azonban többet későbben. Végül nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a javaslat a gyámsági és gondnoksági viszonyt nem tekinti akadálynak, és igy a nem önjoguakat épen azokkal szemben nem részesiti védelemben, kikkel szemben leginkább volna erre szükség. A gyámsági és gondnoksági viszony akadályul •elismerése szükségképeni követelménye azon jogelvnek, hogy nem önjoguak 2B) 68. § : YVenn zwei Personen, auch ohne vorhergegangenen Ehebruch, sich zu ehelichen versprochen halién, und wenn, um diese Absicht zu erreichen, auch nmemé von ihnen dem Gatten nach dem Lében gestellt. hat, so kaim zwischen denselben auch dann, wenn der Mord nicht wirklich vollbracht wórden ist, eine gültige Ehe nicht geschlossen werden. 26) Ezen rendelkezés szigorúbb mint az egyházjogé, mely utóbbi szerint csak akkor áll elö az akadály : 1) Ha az egyik házasfél egy harmadikkal házasságtörés követvén el, köziilök az egyik az ártatlan házasfél élete ellen sikerrel törekedett. 2) Ha az egyik házasfél egy harmadikkal egyetértve házastársát meggyilkolja és a bűntársaknak legalább egyike oly czélból működött közre, hogy köztük házasság jöhessen létre. 27) A code civil, az 1875. febr. 6-iki német birodalmi tijrvény és a zürichi törvénykönyv nem ismeri ez akadályt, mi épen ugy nem helyeselhető, mint a szász polg. törvénykönyv következő túlszigorú rendelkezése : Wer sich mit einer dritten Person verabredet hat, seinem Ehegatten nach dem Lében zu trachten, kann diese dritte Person nicht heirathen (1615. §). 27*