Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

405 Kiváló érdekkel bimak a 13. és 14. melyek a rokonsági és sógorsági viszonyból eredő akadályokkal foglalkoznak. Ezen akadályok alapját a természetes szeméremérzet, a pudor naturális és a családi életnek azon nyugvó tisztasága képezi, ezt pedig szem előtt tartani és biztosítani a világi törvényhozásnak is egyik legszentebb kötelessége. Mind az ó testamentum, mind a római jog szerint a pudor naturális következtében az egymással leszármazási viszonyban állók (egyenes ágbeli rokonok) érvényes házasságra nem léphettek. De ugyanezen alapra, a természetes szeméremérzetre, vezettetett vissza az első fokú oldalrokonok, a testvérek közötti házasság eltiltása, miután szülőik atyasága és anyasága bennük nyer közvetlen megvalósulást; sőt ugyanezen alapra lőn visszavezetve a házasság megtiltása a nagybátya és unokahug, a nagynéne és unokaöcs s egyáltalán mindazok között, kiknek egyike közvetlenül a közös törzstől származik, mert az unoka, kisunoka stb. felmenőinek atyasága és anyasága a nagybátyában, ösnagybátvában stb. nyer közvetlen megvalósulást, a leszármazási viszony közvetve fennállónak tekintetik, miért is a rómaiaknál a nagybátya, ősnagybátya stb. parentium loco sunt. A sógorsági viszonynál a pudor naturális alapját a férfinak és nőnek nemi egyesülése folytán egy testté válása képezi, melynél fogva ugy Mózes törvénye mint a római jog szerint az egyik házasfél a másiknak egyenes ágbeli rokonaival házasságra nem léphetett, ellenben az oldalrokonokra vonatkozó sógorság egész a negyedik korszakig nem tekintetett akadálynak. A modern törvényhozások, szakítva az egyház elavult dogmáival, melyek a germánjog behatása alatt a rokonsági és sógorsági viszonyt, mint érvényességi akadályt minden ratio nélkül kiterjesztették, lassanként a római jog eredeti álláspontjára térnek vissza. Világosan mutatja az, hogy a modern társadalom erkölcsi érzülete szerint a rokonság oldalágon csak testvérek között és a szülök illetve nagyszülők testvéreivel képezhet akadályt, a sógorság pedig csak egyenes ágon.20) A javaslat azonban csak az o. p. t. k. elavult álláspontját tartván szem előtt, nem engedi meg a házasságot unokatestvérek között, és az oldalági sógorságot ugyanazon fokig tekinti akadálynak, mint a rokonságot. Az unokatestvérek közti akadályt még lehet védelmezni, ha nem is ethikai, legalább élettani szempontból, mert az utóbbi téren tett újabbi nyomozások azt látszanak igazolni, hogy a közelrokonok közötti házasságok hátrányosan hatnak az utódokra, azok szellemi és testi degeneratiójára vezetnek21): ezen mozza20) A code civil ettől csak annyiban tér el, hogy az egyik házasfél és a másik testvérei között nem engedi meg a házasságot. Az 1875. febr. 6-iki németbirodalmi törvény pedig még a szülök testvéreivel sem tiltja a házasságot, a mi bizonyára nem helyes. A zürichi törv. könyv (78—80. §) a szövegben formulázott álláspontot foglalja el. 21) Darwin G. H. : Ehen zwischen Geschwisterkindern. Lipcse, 1876. — Élénk vita tárgyát képezte e kérdés a németbirodalmi gyűlésben az 1875. febr. 6-iki törvény 33. §-ának tárgyalása alkalmával. MAGYAR IGAZSÁGÜGY 1881. XV. 5. 27