Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 4. szám - A közigazgatási enquéte

XA közigazgatási enquéte, Dr. CONCHA GYOZÖ kolozsvári jogtanártól. I. Az enquéte természete. Hobbes szerint „ A szavak a bölcs emberek játékpénzei; csak számitanak velők; de a bolondok készpénznek nézik." (Leviathan Cap. IV. de Serm.) E mély értelmű mondás szerint egészen feleslegesnek látszhatik a belügyminister által 1880. november hó 21-re egybehívott értekezlet tudományos méltatását az enquéte elnevezés jogosultságának kérdésén kezdeni. S mégis igy kell cselekednünk. Vajúdó közigazgatásunk fölött 9 főispán, 12 megyei főtisztviselő és 12 országgyűlési képviselő hivatott egybe, nem annyira diagnosis-tétel, mint az alkalmazandó gyógykezelés megvitatása végett; a közigazgatási szakférfiakhoz intézett kérdések súlypontja ugyanis nem a tények, nem az állapotok konstatálására esik, hanem a teendő reformokra. Másrészt azonban a belügyminister a képviselőházban helyezte kilátásba a tanácskozmányt; tárgyalásai gyorsirói jegyzetek nyomán azonnal közöltettek, most pedig összegyűjtve külön kötetben feküsznek előttünk, mint a „közigazgatás érdekében egybehívott enquete tárgyalásai" ; szóval több jelenség arra mutat, hogy valóban enquéte tartása czéloztatott, hogy eredményeivel mint enquéte-éivel kiván a Kormány élni. A belügyminister a közigazgatásnak törvényhozási reformját, vagy — hogy a képviselőházban 1880. febr. 23-án tett nyilatkozata szavait használjam — „annak sok iránybani javítását az ország legkülönbözőbb részeiben a közigazgatással gyakorlatilag is foglalkozók nézeteinek meghallgatása nélkül" nem tudja képzelni. Ezzel a tervezett és foganatosított értekezletnek megadta az enquétek egyik jellemző vonását, de megadta főleg a publicitással, az enquétek a másik éltető elemével. Tehát valósággal a törvényhozást jövendő elhatározásában tájékoztatni hivatott vizsgálatról, enqu étéről van szó; a név nem mellékesen, nem véletlenül használtatik. MAGYAR IGAZSÁGÜGY. XV. 1881. 4. 19