Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)
1881/15 / 4. szám - A közigazgatási enquéte
286 Aminister nem egyedül a maga tájékozása, hanem a közvélemény, a törvényhozás informatiója végett tartotta szűkségesnek az „értekezletet", melynek tárgyalásai nem maradtak a hivatalos akták között, hanem a nyilvánosság elé terjesztettek. Ha csak az előbbit czélozza, az utóbbira nincs szűkség, de különösen nem lett volna szükség a parlamenti nyilatkozatra. A minister tehát legislativ működése alapjául állítván oda az értekezletet, publicitással vévén azt körül, söt egyenesen enquetenek nevezvén, méltán kérdezhetjük, jogosult-e ez elnevezés? Mert ha valóban enquete áll előttünk, a legislatiónak erkölcsi helyzete azzal szemben egészen más, mint ha az csak több, bármi kitűnő férfiúnak nézetét foglalja magában a teendő legislativ rendszabályokra nézve, Az enquete századunk parlamentjeinek informationalis eszköze. Akkor vétetik igénybe, ha egyes kérdésekről sem a kormánv, sem a parlament kitűnőbb tagjai nem birnak maguknak döntő nézetet alkotni, mert tényalapjukat oly bonyolódott társadalmi vagy állami viszonyok képezik, melyek csak a legrészletesebb, az abban forgók közvetlen tanúságára alapított vizsgálatból deríthetők ki. Az enquetek a modern államok stethoskopjai; a társadalom szívverését, lélegzését közlik velünk. Tanúságaikkal a parlament ép oly kevéssé szállhat szembe, a mint az orvos nem azzal, a mit stethoskopja a tüdőről, a szívről mond. Szabadon méltathatja ugyan, de alapul el kell fogadnia. Ellenben ahol ily objectiv vizsgálat nem tartatik vagy nem tartathatik, a hol csak nézetek nyilvánulnak : ott sok kiváló egyén nézete mindenesetre nyomatékos lesz ugyan, de épen nem lesz kizárva, hogy maga az alap, melyen a nézetek többsége nyugszik, még ha a legkitűnőbb férfiaké is, vita tárgyát ne képezze. Tényekkel szemben nincs vitának helye, csak nézetekkel szemben, Az enquetek főleg ily tényeket hivatvák konstatálni ; de a közigazgatási értekezleten csak másodrendű jelentősége volt a tényeknek; a szakférfiak nézeteinek támogatására szolgáló eszközök voltak ; nem ezeket, hanem a közigazgatási állapotokról alkotott nézeteket akarták a kérdöpontok kitudni. A kérdöpontok egyszerű átfutása, de még inkább az adott feleletek, arról győznek meg bennünket, hogy nem valódi enquétel van dolgunk. Az enquete tényeket akar felderíteni; az enquete csak speciális kérdésekre adhat feleletet: az enquete a lehető legszélesebb alapon ejti meg a vizsgálatot; az enquete az állam által alkalmazott inductiv eljárás. Ilyen volt-e a mi közigazgatási értekezletünk?
