Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A más vallásfelekezetbe való felvétel kihágása. Az 1879: 40. tczk. 53. §-ához

22 1868: 53. tcz. 3 — 8. §§ előírják, kell-e történnie, s csak ekkor követtetik el kihágás, vagy a szabályellenes áttérés folytáni fölvétel is elég a kihágás tényálladékához ? Nézetem szerint csak a szabályszerű áttérés folytáni felvétel tartozik a kihágás tényálladékához, ad analógiám kettős házasság. Valamint ez utóbbinál a második házasságnak legalább formaszerü megkötése, alaki jogérvénye kívántatik ahhoz, hogy kettős házasság létezzék: ép úgy az áttérés folytáni felvétel is csak akkor tekinthető és tekintendő fölvételnek, s igy a kihágás csak akkor van elkövetve, ha a felvétel legalább alakilag jogérvényesen történt. Ez pedig fölteszi az áttérés szabályszerűségétA szabályellenes áttérés folytán felvétel felvételt nem képez. Továbbá az iránt is merülhet föl kétség: [váljon az áttérés folytáni felvételhez szűkséges-e a saját anyakönyvbe való felvétel? Szerintem ez nem szükséges, mert az áttérés formaszerü befejeztével a felvétel is megtörténtnek veendő, miként ez az 1868: 53, tcz. 6. és 7. §§-aiból is kitűnik. Mig a különböző keresztényvallásfelekezetek közt a más vallásfelekezetbe való felvételt illetőleg csak. áttérésről lehet szó, addig a nem kereszténynek vagy ujdonszülöttnek felvétele, legalább keresztény szertartás szerint, keresztelés által történik. Miután az idézett 1868: 53. tcz. értelmében csak a keresztény, még pedig törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetről más vallásfelekezetbe való felvétel tartozik ide: a nem kereszténynek (zsidó) keresztelés utjáni felvétele nem képez kihágást, noha a keresztelés maga felvételnek volna tekintendő. Váljon az ujonszűlöttnek megkeresztelése képez-e kihágást? egyrészt attól függ, váljon az ujonszűlött már a keresztelést megelőzőleg valamely és mily vallásfelekezethez tartozik-e ? és másrészt a keresztelés fölvételnek tekinthető-e vagy nem? Az ujonszűlött gyermeknek, mennyiben törvényesen bevett keresztény vallásfelekezethez tartozó szülőktől származik, vallását maga a törvény határozza meg, miként ez már fönnebb a 2. pontban kifejtve lön. Ezen törvény által meghatározott valláson semmi sem tehet változtatást, csak az áttérés; de ez is csak akkor, ha az. illető áttérő 18-ik évét már betöltötte. Ez életkor előtt tehát más vallásfelekezetbe való felvételnek — történjék ez bármily módon — egyátalán nincs helye, kivévén, miként már fönnebb is emlitve volt, a szülök áttérése esetét. De ez esetben is a 7. évét meghaladott gyermek megmarad előbbi törvényes vallásán, melyen a szülőnek áttérése, elhalálozása vagy a házasságnak törvényszerű fölbontása sem tehet semmi változtatást. Az ujonszűlöttnek ^'megkeresztelése más vallásfelekezetbe valófölvételnek tekinthető-e tehát? Itt természetesen föltételeztetik az„