Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - Az új perrend-novella

12 nem fogadása, vagy az eskütétel megakadályozása iránti kérelemre hozott végzés (mely esetről a 23. § intézkedik). Az önálló felfolyamodással meg nem támadható végzések ellen a felebbezésben keresendő az orvoslat, mint emiitettük is. Az 54. § e részbeni intézkedése még azt is kimondja, hogy e végből a külön jogfentartás — ezen különben epészen üres, de mégis túlszigorú formaság — nem szükséges. Az 57. § a bizonyítás felvételével megbízott biró és a pertárnok intézkedései elleni orvoslást a törvényszékhez intézendő előterjesztéssel kívánja orvosolni. E helyes intézkedéshez alig fér szó ; csak azzal kivánnók e §-t kiegészíteni, hogy, ha ítélethozatal előtt nem éltek a felek előterjesztéssel, a felebbezés által a sérelmet orvosolhatják. Az 58. § szerint a felfolyamodás halasztó hatálylyal nem bir, a rendes perekben az illetőségi kifogást elvető végzés elleni kivételével. A felfolyamodási esetek taxativ felsorolása esetére az 56. § 2. és 3. pontjaira nézve, mint az eljárás megindításának megtagadását vagy felfüggesztését tárgyazókra, midőn további eljárás tehát nincs, a felfüggesztő hatály kérdése tárgy nélküli. A pénzbírság és fogságbüntetés kiszabása, valamint a letét kiadása tekintetében (4. és 5. pont) egyfelől méltányossági, másfelöl óvatossági rendszabályul a felfüggesztő hatály kívánatos. A javaslat 59. §-a is igy rendeli ezt. Az igazolást megtagadó végzés ellen felfolyamodásról az imént szólottunk. Az esküre bocsátás kérdésében a felfüggesztő hatályt indokolni nem szükséges. E szerint a felfolyamodásnak minden esetben fetfüggesztö hatályúnak kellene lennie, ha t. i van mit felfüggeszteni, ha az eljárás foly. Az 58. § röviden ekkép szólana: „A felfolyamodás felfüggesztő hatálylyal bir a további eljárásra". A 60. § megszoritja a harmadbirósághoz való felfolyamodást; részben annak a javaslat által ugyan csak kivételnek jelzett, de szabály szerint (szerintünk kivétel nélkül adandó) halasztó hatályt tulajdonit. Az önálló felfolyamodással megtámadható azon végzések, melyek a birói illetőségre, az eljárás megállítására s megindítására vonatkoznak, úgy 'az esküre bocsátás (mint voltakép ügydöntő intézkedés) körüli rendelkezéseket tartalmaznak, a felebbezésnél már kifejtett elvhez képest a legfőbb bírósághoz korlátlanul felvihetők. A többi — incidentalis — kérdésekre nem elvi postulatum a legfőbb bíróságra való hivatkozás megengedhetösége; ezekben határozzon a másodbiróság végérvényesen. (Ilyenek az igazolás, a letétkiadás, a birság és fogság-elrendelés.) Ezekből kiindulva, a 60. § 2. 3. 4. pontjai helyett a külön fel-