Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - Az új perrend-novella

11 zatot, a megsemmisítésnek csak akkor lévén helye, ha a hiba máskép nem orvosolható; továbbá az új határozat hozatala akkor is az e. b. teendője, ha annak végzése feloldatik, ez pedig akkor történnék, ha „a körülmények szükségessé teszik". Nézetünk szerint a „feloldás" ratiója az, hogy az ügy, akár a tárgyalásban, akár a birói határozatban kellőleg kimerítve nincs. A „körülmények szükségességének" ruganyos kifejezése helyett óhajtandó volna szabatosan kimondani, hogy a tárgyalás — vagy a birói határozat hiányossága esetében legyen helye a feloldósnak. Az 54. 55. és 56. §§ felsorolják a felfolyamodás eseteit és pedig meglehetős nehezen áttekinthetöleg, Az 54. és 55. § elmondják, mely végzések ellen nincs, — az 56. § pedig — az 52-ik már előre bocsátván, hogy a többi ellen van helye, — ismét a kivételek alul tesz kivételt, s a különben az 54. §-ra tartozható esetek közül kiemeli, hogy ezek közül vagy az ezek alá tartozhatok közül mégis mily esetekben van helye felfolyamodásnak. Mint emiitettük, a felfolyamodás lévén akivétel, s annak kizárása a szabály, ezen §§ helyett taxatíve elösorolandók lennének a felfolyamodés esetei. Ezért az 54. §-nak a kizáró esetekre vonatkozó intézkedései és az egész 55. §. mellőzésével, mindjárt az 56. § szövege következhetnék, ilyen forma szövegezéssel: „Felfolyamodásnak következő végzések ellen van helye", stb., úgy mint a szövegben. Ide tartoznék még az igazolást megtagadó végzés a rendes perekben. A javaslat 62. §-a felfolyamodást enged ugyan az igazolást megtagadó végzés ellen, de az igazolás a sommás eljárásban az ügy érdemével együtt lévén eldöntendő, a külön felfolyamodás itt elesik s az orvoslat a felebbezésben keresendő ; a rendes eljárásban pedig az 58. § halasztó hatályt nem tulajdonítván a felfolyamodásnak, praktikus jelentősége itt sincs; mert a felfolyamodás elintézése alatt a tszék p. o. tanúkihallgatást, szemlét teljesítvén, s ha a felfolyamodásnak hely adatik, a bizonyítási eljárás félbeszakításával a allegáták folytatása iránt kellvén intézkednie : csak zűrzavart csinál a perben. Ha pedig a csonka tárgyalás felett, megtagadva az igazolást, nyomban ítéletet hoz, akkor a felebbezéssel úgy is orvosolható az igazolás megtagadása által okozott sérelem. E külön felfolyamodásnak csak halasztó hatálylyal volna tehát értelme. A 62. §-t tehát, a rendes perekre szorítva, az 56. §-ba kellene foglalni. A felfolyamodás esetei taxatíve lévén felsorolandók: az eskü által eldöntött perekben, az ítélet u t á n i végzésekről külön pontban szükség intézkedni. Ily végzések: a jelentkezés el- vagy el