Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

10 az uralkodó állás a köteles rész meztelen fogalmáé; belőle nyílik az intézmény tere, helyet is kap minden, mi e fogalomnak hódol. A jelentőség világában az uralom azé az életbevágó czélé, mely a vérek közt örökjog dolgában jog rendét akarja — röviden a vérek jogának kérdéséé. Félrefej lik hát minden, ami nem e czélt uralja, félre a házasfél köteles része, a kikötött köteles rész, vagy bárkié másé nem a véreké, mint véreké. Bekerül másfelöl a mi e czélnak szolgál, bár a rendszerből a köteles rész meztelen fogalmának mértéke kirekeszti is, be az ősiség, a végintézkedés korlátlansága a vérekkel szemközt stb. Szeretném, ha sikerült volna éreztetnem azt is, mennyire más-másfelöl kell ehhez képest hozzá is fogni az intézményhez A rendszer s a jelentőség e két világával s külön-külön, útjával szemközt eleve állást kell foglalni, ha az intézménynyel való foglalkodásnak átalán czélja van. Tudni kell: választás teendő-e bennök s mi választás, jobb lesz-e tán kiterjedni mindkétfelé, s mi móddal-mértékkel egyikben is másikban is. Szokatlannak mindenesetre szokatlan e kérdés. Mindnyájan tudjuk bár, miért van az, hogy az ember jogintézménynyel foglalkodik, tudjuk, hogy jogot csak az tud, ki nem puszta rendszerét, tételeit s mindennek történetét ösmeri, hanem jelentöségöket is éli, érezi. S mégis, kinek jut eszébe a tulajdon jogi fogalmát életbéli jelentőségével szembeállitani, melyik jogi munka kérdi: a tulajdonjog fogalmán kezdje-e vájjon a tulajdon intézményét, vagy induljon-e ki inkább abból, hogy az embereknek a javak élésében valamiképen meg kellvén osztozkodniok, a fő az, alkalmas-e erre az egyéni tulajdon, nem jobb-e, ha az államé, a nemzetségé vagy mié minden stb. Mért nem kezdődik a kötelmek tana annak fejtegetésén, a mi az egésznek voltaképen a jelentősége, miért nem azon az életbevágó czélon, a melynél fogva szükséges, hogy a javak csereberéje necsak a pillanat szüksége szerint kézról-kézre, hanem jövendőbe vetett megfontolással igéret utján is történhessék? Miért, hogy nem törődik senki e czéllal az adásvevés, a bérszerződés s egyéb szerződés miségét fejtegetve, miért nem méri hozzá jelentőségét, mintsem taglalásába bocsátkoznék? Az öregéből markoltam csak szinre ez egy-két kérdést^ Egész irodalom tesz hiszen tanúságot : mikép a magánjog ös-