Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

11 meretének szánt könyvek, az egyes intézmények életbéli jelentőségét legjobb részint meg sem emiitik jóformán, nemhogy megállanának azon, mit szánjanak a jelentőségnek, mit meg a rendszeres taglalásnak. S ha ez igy nagyjában jól van, világos az is: hogy vagy szőrszálhasogatás képe csak az a válópont, mely a köteles rész rendszere és jelentősége közt imént megállít vala, — vagy lenni kell valaminek, valami tulajdonságnak ez intézményben, a mi jelentősége számára kivételesen figyelmet javai. Ezen utóbbi vagy-nak szeretném mindjárt röviden igazát adni. Ám az ösvény mely e különös tulajdonságot megvonja, oly járatlan, hogy bárcsak a legfőbb hajlásában bírhatnám ez egy-két gondolattal nyomát jelölni. Ha azt kérdem jogtudó embertől, miért van az s jól van-e, hogy a kölcsönt meg kell adni, alig felel rá egyebet, minthogy e kérdés nem méltó feleletre, mert a ki még ebben is kételyt támaszt, azzal jog dolgában szóba állani nem lehet. Nem járok jobban azt kérdve, minek az egyéni tulajdon, minek a javak szabad forgandósága, minek az örökjog és sok egyéb. És miért? Azért, mert ezek olyan elvei a jognak, melyeken sarkköveiül épül egész hajléka, a ki pedig e sarkköveket sem átallaná megforgatni, minden részben helyesen okoskodnánk bár, a jog számára ám nem. De kérdek már most egyebet. Miért van az, s jól van-e, hogy az úgynevezett laesio enormis jogilag számba jő, miért hogy a jogbeli tévedés szülte tartozatlan fizetmény vissza nem jár, hogy a házasság felbontható, hogy a törvénytelen szülöttet nemzője tartani köteles stb. ?" Gondolkodó ember ezen kérdéseimre már nem von vállat, hanem azt mondja, hogy bizony ez mind kérdés s főleg azon dől, hogy micsoda emberek s hogyan élnek azok, a kiknek számára rendét óhajtom. Beletekint aztán az életbe, vizsgálja, mit is jelent az, ha az embereknek rászedetés ellen eszökné! egyéb szerok nincsen, s ha észre veszi, hogy bizonyos osztály kelletén alól, bizonyos ám kelletén túl jár eszével, rácsot tesz ravasz s bárgyú közé, azaz helyben hagyja a laesio enormis intézményét. így indul aztán az emberek milyenségéből, életökből, a társadalom érdekeiből a többi három kérdésben is sorról-sorra méregetve jelentőségöket.