Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)
1880/14 / 1. szám
9 fönkelt tisztességet keresi benne, mely soha egy perezre sem feledi a közösséggel való szoros összefüggést, mely csak e közösség érdekeivel összhangzó egyéni törekvést ismer, s ez által a felkarolt magánügyet is a közügy nimbusával veszi körül. Ez a magas jogászi színvonal, ez azidealismus volt LöwTobiás személyiségének legj elemzőbb sajátsága. Az új intézmények között, melyek igazságügyi szervezetünk reorganisatiójával életbe leptek, egy sem volt fontosabb, de bizonyára idegenebb, és régi jogéletünkben ismeretlenebb sem, mint az államügyészség. Szerves törvények teljes hiányában, hagyomány és iskola nélkül hozatván be, nem volt alap nélküli az aggodalom, hogy a jogszolgáltatás ezen közege az egyéni tájékozatlanság martalékává lesz, s egészen vadon fog tenyészni. A legcsekélyebb, a mitől tartani lehetett, az volt, hogy az új institutió vagy visszazökken a régi fiscus és tiszi ügyészség ódon nyomdokaiba, vagy pedig a közel fekvő német minták alakjára bureaukratikus gépezetté fajul. Jogfejlődésünk elfogulatlan szemlélőjének nem kell bizonyítgatnunk, hogy egyik veszély sem következett be. Államügyészségünk ma szerves alkatrészét képezi justitiánknak, nem idegen test többé organismusunkban, s ha a tökéletesség nagy fokára nem emelkedett is, mindenesetre távol maradt a fent vázolt végletek mindegyikétől. Az volt a szerencse, hogy az intézmény élére oly férfiakat sikerült állítani, kik teljes tudatával birtak fontos küldetésüknek, s kik világosan látták az irányt, melyen haladni kell. E férfiak sorában látjuk Lövv Tóbiást. Mint alig 25 éves ifjú került e díszes, nagy felelősségű állásra, s fiatal lelkesedése egész hevével hivatala mi tökéletesebb ellátására adta magát. Tüzetesen hozzá fogott kriminalistikai tanulmányai kibővítéséhez. A jog egyéb téréin már előbb szerzett otthonossága és általános műveltsége pompás szolgálatokat tettek neki, ugy hogy rövid néhány év multán az ország legjelesebb büntetőjogászai között foglalt helyet. A magyar büntető törvénykönyv első tervezete körül kifejlett tudományos vitában már mint harezra vértezett bajnokot látjuk szerepelni; a röviden halála előtt megjelent Anyaggvüjtemény pedig a hazai és külföldi irodalmakban és törvényekben kitűnően jártas tudósra mutat, ki tárgyát hatalmasan
