Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Az amerikai párbaj büntetőjogi minősítése

66 lélektani kényszer, vagyis azon hallgatag vagy kifejezett fenyegetés behatása alatt cselekszik, hogy őt szavának megszegése, vagy a megállapodás szerinti öngyilkosság elmaradása esetére becstelennek nyilváníthatja, sem tarthatjuk döntőnek arra nézve, hogy az amerikai párbaj a gyilkosság fogalma alá vonassék: mert itt, hol mindkét fél teljesen szabad akarattal lép a végzetteljes megállapodásra, s ezzel minden következményeit is magára vállalja, az egyik fél részéről a másik ellen gyakorolt kényszerről szó nem lehet, hanem a győztesnek ellenfele a kényszer-helyzetet, melybe jutott, maga teremtette magának. De, ha el is tekintünk a megállapodástól vagy a sorshúzástól és ennek, a csak folyományaként bekövetkezett öngyilkosságra mi befolyást sem tulajdonítva, feltennök, hogy az öngyilkos az ellenfele részéről a sorshúzás után használt fenyegetés behatása alatt cselekedett, méltán kérdezhetjük, váljon ezen fenyegetés: hogy a szószegés nyilvánosságra fog hozatni, és a szószegö becstelennek fog nyilváníttatni, képes-e a fenyegetéttre nézve oly helyzetet teremteni, melvben az akarat-elhatározás szabadsága vagy a szabad választhatás megszűnt? Korántsem. Mert, ha meg nem öli magát, akkor Binding szavaival élve, „szavának megszegésével lemond azon alávalóság kiviteléről, melyet ígért" : tehát sem a törvény, sem a józan közvélemény előtt becstelen tett elkövetőjének tekintetni nem fogna. És még az esetben is, ha a legyőzött beteges becsületérzésének jogosultságot tulajdonítunk oly értelemben, hogy az öngyilkosság elmulasztása esetére ellenfelétől várható nyilatkozat által magát becsületében méltán érezheti megtámadottnak, öt csak becsülete ellen irányzott, és csak a jövőben bekövetkezhető megtámadás veszélye fenyegeti: már pedig e fenyegetés nem azonosítható a lélektani kényszer állapotát előidéző oly fenyegetéssel, melynek következtében a fenyegetett akaratlanul és öntudatlanul, csak a fenyegető akaratát tettlegesitö eszközként cselekszik ! Az úgynevezett amerikai párbaj ezek szerint a gyilkosság fogalma alá nem vonható, és az utóbbi bűntényre szabott büntetés annál ép oly kevéssé nyerhet alkalmazást, mint a közönséges párbajnál. 2. Azon nézet, melyet O p p e n h o f f A) nyilvánít, hogv az u. n. amerikai párbaj a vétkes emberölés tényálladékát állapítja meg, a büntetőjogi irodalomban egyedül áll; hosszas czáfolgatása feleslegesnek látszik, mert a vétkes emberölés fogalmának az amerikai párbajra alkalmazhatlansága első pillanatra világos. 4) Das Stxafgesetzbuch für das deutsche Reich 4. kiadás; a221. %-hoz 369. 1.