Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - A dolus és culpa jelentősége a büntetőjogban

.alkateleme, azok többi alkatelemeivel nem csupán causalis nexusban áll, melynél fogva az ezekkel egy egységes egészet képez; hanem állandó vonatkozásban és viszonyzatban is létezik, melyből az büntetőjogi jelentőségét és minőségét meríti. A tényálladék hibás fölfogása visszahat a bűnös akaratra is s ennek többé kevésbé téves fölfogását eredményezi, miért is legelső föladat itt mindenekelőtt a bűncselekmény tényálladékával jönni tisztába. A bűncselekmény tényálladéka alatt tulajdonképi értelemben mindazon és csakis azon elemek értendők, melyekből valamely bűncselekmény áll, melyek tehát annak valóságát (létét) alkotják. Mindaz, a mi nem alkateleme a bűncselekménynek, a tényálladékból ki van zárva és legfölebb csak büntethetöségi ismérvet képez. Minden bűncselekményt hármas szempontból lehet tekinteni: általános, különös és egyéni szempontból. Ugyanis minden bűncselekményben fordulnak elő oly elemek, melyek, mivel nélkülök semmiféle bűncselekmény nem gondolható, általánosak; ezek alkotják az általános tényálladékot. Az egyes bűncselekményekben aztán ezekhez járulnak bizonyos sajátszerű elemek, melyek a bűncselekményt sajátszerűvé minősítik, specializálják; ezek képezik a különös tényálladékot. S végre ezekhez járulnak az öszszerü viszonyok és körülmények, melyek közt valamely bűncselekmény elkövettetik s melyek ezt egyéni alakjában, valóságában tüntetik föl: ezek alkotják az egyéni tényálladékot. Tulajdonkép minden bűncselekménynek csak egy tényálladéka van, melyet majd mint genust, majd mind speciest, majd mint individuumot lehet tekinteni. A bűncselekmény ténválladékának e hármas szempontbóli fölfogása gyakorlati jelentőséggel is bir. Ugyanis a bíróra nézve legelső kérdés: van-e bűncselekmény általában vagy nincs ? A hol nincs egyáltalán bűncselekmény, mert egyik vagy másik alkatelem hiányzik, pl. a bűnös akarat ki van zárva, ott fölösleges minden további kérdés és kutatás. Csak ha az első kérdés igeneltetik, áll elő a másik kérdés: mily bűncselekmény létezik ? s csak ha ez is tisztába van hozva, merül föl ama harmadik kérdés: mily öszszerü alakban létezik az ? Az első a genus, a második a species, a harmadik az indi-