Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám - A FRANCZIA BIRÓSÁGOK MAGÁNJOGI GYAKORLATÁBÓL

lévén az ipar érdekeit lehetőleg megegyeztetni az általános köz- és magánérdekekkel, egyrészt azt rendelik, hogy oly üzlettelepek felállítása, melyek fekvésük vagy az üzlet minémüsége által a szomszéd birtokosokat vagy lakókat avagy egyáltalában a közönséget háborgatják, megkárosíthatják vagy veszélyeztethetik, csak iparhatósági engedély alapján történhessék. Az iparhatóság a szándékba vett vállalatot az illető líözségben, a község elöljáróságához, a közelebbi, sőt ha szükségesnek látja, a távolabbi szomszédokhoz is intézett külön értesitvényben, falragaszok által vagy egyéb szokásos módon is közhírré teszi és az összes érdekelteknek alkalmat nyújt kifogásaikat a vállalat ellen egy e czélra kitűzendő tárgyaláskor elöadhatni. Azon felül hivatalból megvizsgálja, vájjon a tervezett telep által nem fog-e a közönségre nézve jelentékenyebb háborgatás, kár vagy veszély háramlani és vájjon megfelel-e az a fennálló tüzrendöri és egészségügyi szabályoknak. 7) Másrészt azonban az ipar érdekében ugyan e törvények azt rendelik, hogy az iparos, ki ezen előzmények után a tervezett telep felállítására megkapta az engedélyt és vállalatánas létesítésében a kiszabott feltételekhez alkalmazkodott, ellentétek magánérdekek kedveért többé nem kényszeríthető üzletének megszüntetéséres), ne hogy a hatósági engedélybe helyzeti bizalmát annyi töke-, idő- és erő-áldozattal netalán egész jövőjének megsemmisítésével megfizesse. Az iparosnak nyújtott •ezen kedevezmény azonban természetesen nem bír oly kiterjedéssel, hogy azon személvek, kik a kérdéses telep fennállása által magánérdekeikben előre nem látott hátrányt szenvednek, jogaik védelmére máskülönben se tehessenek lépéseket, jelesül, hogy ne kérhessenek oly intézkedéseket, melyek a káros befolyást elhárítsák, illetőleg a hol ez nem lehetséges vagy az üzlettel meg nem egyeztethető, ne követelhessék a rendes biró előtt káruknak teljes pótlását9). Az eltérés a 7) Lásd pl. a magyar ipartorvény 1872: VIII. t.cz. 8 és következő §§-ait; lényegben ugyanazt tartalmazzák, az 1859-ben alkotott osztrák ipartörvény 32., 35. és 36. §§-ai. 8) Ha nyilvános érdek szenved sérelmet egy ipartelep fennállásából pl. az egészségre ártalmas vagy egyébként a közönségre hátrányos avagy veszélyes hatást gyakorol az, bár felállítása hatósági engedély folytán és a kiszabott feltételek szerint történt, mégis megszüntethető, azonban ekkor csak kisajátítás utján teljes kárpótlás mellett; 1. 1872: VIII. t.-cz. Í9. §-a. 9) 1872 : VIII. t.-cz. 18. §. Idegen törvények közül megegyezik vele pl. az 1869-diki általános német ipar-rendszabály jelesül 26. §-a. S többe Handbuch des deutschen Privatrechts II. k. 86. §. 26. j. megjegyzi ahhoz, hogy az iparrendszabályban meg nem nevezett vállalattal szemben a magánjogi keresetnek egész törvényes kiterjedésben van helye (tehát a vállalat eltávolítására is irányozható) ép igy értelmezendő természetesen honi törvényünk is; megegyezik vele a Francziaországban még most is érvényben levő decret du 15 octobre 1810 jelesül annak 11. art.