Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám - A FRANCZIA BIRÓSÁGOK MAGÁNJOGI GYAKORLATÁBÓL

38 közönséges jog elveitől, melyet az ipartörvények az ipar érdekéhen megállapítanak, tehát nem oly nagy és a fejlettebb társadalmi életnek ezen fö fontosságú ágának szükséglete által eléggé indokolva van ; különben is annyival könnyebben elviselhető, mert ha az érdekelt fél kifogásait a tervezett telep felállítása ellen valamely magánjogi czím (tulajdon, szolgalom stb.) alapján még a hatósági engedély megadása előtt teszi,, úgy az annak daczára nyert engedély folytán felállított ipartelepnek eltávolítását is birói uton esetleg kieszközölheti10), mi természetesen még annál könnyebben elérhető, ha az iparos hatósági engedély nélkül vagy számba nem véveaz előszabott feltételeket állította fel telepét. A kifejtett elvek az ide vonatkozó franczia törvényekben is elismervék megfelelöleg a Figaro kiadója, ki nyomdájának felállításában és berendezésében teljesen alkalmazkodott a fennálló közigazgatási szabályokhoz, gőzgépe és sajtói által a szomszédságnak okozott rendkívüli alkalmatlanságért kártérítésre, illetőleg mint a közölt esetben történt, szavatolásra az Aubeyné által fizetendő kárpótlásért, de nem üzletének eltávolítására volt marasztalható. A nyert eredménytől tulajdonképi czélunkhoz már csak egy lépés van. A háznak tulajdonosa bérbeadói minőségében bérlőitől, ellenkező kikötés hiányában követelheti, hogy oly cselekvényektöl tartózkodjanak, melyek által ö maga, a többi bérlök vagy akár a szomszédok az általok elfoglalt lakrészek, illetőleg birtokok nyugodt élvezetében rendkívüli módon vagy szokatlan mértékben zavartatnának: ily módú használata a kérdéses lakrészeknek kétségtelenül ellenkezvén azok természetes rendeltetésével, következésképen a bérszerzödés valódi értelmével, hasonnemü igényeket támaszthat tulajdonosi minőségében szomszédaival szemben. 10) Ipartörvényünk 11. §-át legalább csak úgy érthetem, hogy az iparhatóság, mely a feleket magánjogi czímen tett kifogásaikkal a rendes biró elé utasítja, maga részéről pedig megadja az engedélvt, nem praejudicálhat a birói eldöntésnek, megfelelöleg az iparos, ki az engedély birtokában nem tartja szükségesnek bevárni a telep felállításának magánjogi jogosultsága körül megindult per kimenetelét csak saját veszélyére cselekedhet. u) A már idézett 1810. évi decret értelmezését valamint az e tárgyra vonatkozó franczia judicatura ismertetését lásd Sourdat i. m. II. k. 598. s köv. 1. Sourdat azon íróknak, kik az idézett törvény rendelkezéseinek elferdítésével azt tanítják, hogy az iparhatóság engedélyének megadásával előre kizárja nem csak az ipartelep megszüntetését czélzó, hanem a kártérítési kereseteket is, találóan ugy felel : „1' administration n'a pas le droit de compromettre ou de juger les droits privés des citoyens parce qu'ils ne sont pas soumis a son empire ; aussi ne le fait elle pas"; és más helyen: „l'autorisation du pouvoir exécutif n'est exigée qu'au point de vue del' intérét général, de la sureté et de la salubrité publiques .... c'est une mesure préventive."