Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)
1878/9 / 1. szám - A FRANCZIA BIRÓSÁGOK MAGÁNJOGI GYAKORLATÁBÓL
36 jognak ezen alapelvébe ütközik, a szomszédoknak vagy azok valamelyikének tulajdonán ejtett sérelem, megfelelöleg a tulajdonkeresettel (negatoria in rem actio a római jog értelmében) visszatorlandó, és a biró, ki indokoltnak találja a panaszt, felperesnek a múltra nézve, a netalán már szenvedett hátrányért, kárpótlást fog megítélni, a jövőre nézve a sértő szomszédot tettének ismétlésétől fogja eltiltani. Ha a sérelem forrása emberi tevékenységből eredő valamely tartós állapot (építmény, a szomszédjog elvei ellen rakva, üzlettelep, mely füstjével, gőzével, zajával szokatlan mértékben alkalmatlankodik a szomszédoknak stb.) a biró feladata tulajdonkép arra is kiterjedne, hogy annak eltávolítását vagy megváltoztatását az érdekeltek indokolt igényei értelmében elrendelje, azonban e viszony körül az újabb i p a r törvények módositólag hatnak vissza a közönséges magánjogra. E törvényeknek feladata hozott ítéletében (Seuffert Archív f. Entscheidungen XII. 124.) : „Ein Eingriff in fremdes Eigenthum ist vorhanden, sofern Jemand .... seine Befugnisse mit einerfür das Nachbargut sch'ádlichen oder gar zerstorenden Wirkung gebraucht und es sind hievon nur diejenigen Beschüdigungen oder Belastigungen auszunehmen, welche g e w ö h n 1 i c h bei j e d e r Nachbarschaft v o r k o m m e n, und bei e i n e m Zusammenwohnen der M e n s c h e n u n v e r m e i d 1 i c h s i n d. Ezen ítéletek: mellett azonban olyanokat is tartalmaz a Se u ff e r t-féle Archiv, melyek a többi elméletek valamelyikének hódolnak 1. ugyancsak W i n d s c h e i d i. h. Olykor a gvakorlatban is kifejezésre jut a fönt roszalt elv, hogy azon alkalmatlanság ellen, melyet a szomszéd által okozott rendkívüli lárma előidéz, nem a bíróság, hanem csak a rendőrség védhet meg, lásd pékh Seuffert XII. 1J23. (a drezdai legf. törvszék egy Ítélete 1857-bol, ezzel szemben azonban lásd a müncheni legf. törvényszék egy ítéletét 1842-ből Seuffert Blatfex f. Rechlsanwehdung VIII. k. 124. 1.) Mages (Über Nachbarrecht) azon kevés írók egyike, kik a szomszédjogi viszonyokkal az osztrák magánjog szempontjából foglalkoznak, azt tartja i. ni. 13. és 14. §§., hogy az ausztriai polg. törvénykönyv értelmében is megtagadandó ily természetű esetekben a birói védelem, bár maga is kénytelen beismerni, hogy a zajból, rosz szagból stb. eredő alkalmatlanság sok esetben érzékenyebb, elviselhetlenebb lesz, mint tetemes vagyonbeli kar, sőt beismerését még azzal tetőzi, hogy nem is létezik az ö tudomása szerint általános rendszabály, mely lehetségessé tenné, hogy az ilymódu háboritások akár rendőri uton is távol tartassanak. A dolgok ily állásánál a szomszédai által faggatott tulajdonosnak természetesen nem maradna egyéb menekvésre, mint Columella szerint: „carere penatibus et propter injurias vicinarum sédem suam profugere." A fönt említett elvnek Francziaországban is hódol a tudomány és a gyakorlat 1. Sou r d a t Traité général de la responsabilité ou de l'action en dommages-interéts en dehors des contrats II. k. 1475. §. Az általa idézett ítéletek egyikében a cour de cassation határozottan kimondta, hogy „le b r u i t causé par une usine lorsqu'il est porté a un degré insupportable et qu'il e x c é d e la mesure des obiig ations ordinaires d u voisinage est une j u s t e c a u s e d'i nd e m n i t é." Hazai döntvénytárunkban a szomszédjogra vonatkozólag Összesen három ítéletet tudtam találni: azok egyike (X. k. 273. sz.) két birtok határán álló fa tulajdonjogáról, a másik kettő (XIII. 48 és XV. 33.) a szomszéd udvarára szolgáló ablakokról intézkedik, általános elvet a szomszédok különös jogviszonyáról egyik sem tartalmaz.
