Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám - A FRANCZIA BIRÓSÁGOK MAGÁNJOGI GYAKORLATÁBÓL

35 bérleti szerződés alapján, vagy egy határos ingatlan tulajdonosa, a szomszédjog elveihez képest. Bizonyos, hogy a bérbeadó nem tartozik tűrni bérlőjének oly szokását, mely szerint ez az éjjelt nappallá változtatván, akár magát a bérbeadót, akár pedig a többi bérlakosokat éjjeli nyugalmukban szokatlan módon zavarja; ez ellen tiltakozni, szükség esetén a konok csendzavarótól magának birói uton elégtételt, a jövőre pedig birság fenyegetése által nyugalmat •szerezni, a bérbeadónak kétségtelen jogában áll, ha csak nem állapodtak meg tüzetesen vagy a körülményekhez képest hallgatag ép az ellenkezőben. Továbbá, tudomány és törvényhozások egyetértenek abban, hogy ingatlanok tulajdonjogának gyakorlatában nem lehet egyedüli zsinórmérték a tulajdonosnak belátása és hajlama, különben az egymás mellett létező és érvényesülésre törekvő hasonnemü jogok közt elkerülhetlenek a folytonos összeütközések, hogy tehát a közös érdek tekintetéből mindegyik tulajdonosnak bizonyos, a szomszédjog által vont határokon belül kell maradnia. Azonban nem csekély nehézségekkel jár a szomszédjognak szükségesnek felismert szabványait akkép formulázni, hogy általuk az ellentétes érdekek lehetőleg legteljesebben összeegyeztessenek és hogy az ezen szabványokban visszatükröződő elv következetes alkalmazása a viszonynak minden nyüvánulására megfelelő szabályt nyújtson. A nehézségekről tanúskodik a német jogtudósok által, kivált a legújabb időben tett számos kísérlet4), hogy a kérdésnek teltesen kielégítő és végleges megoldását megtalálják. Az e tárgy körül kifejtett nézetek közül a legtermészetesebbnek és legkövetkezetesebbnek tartom Iheringét5). E szerint az ingatlanok tulajdonosai kötelesek különösen tartózkodni minden cselekvénytöl, m e 1 y a szomszédok birtokára, b á r c s a k k ö z v etvc, kihatván, s z e rné 1 y ö kr e vagy tulaj d o n u k r a né z v e árt a lm a s v agy a tűrhetőnek rendes (azaz a dolognak közönséges, természetes használatától elválaszthatatlan) mértékét meghaladó módon a 1 k a 1 ma 11 a n. Örvendetes, hogy az elmélet és gyakorlat terén egyre növekszik azok száma, kik ezen elvet vagy ahhoz hasonlót vallanak.c) Minden tény, mely a szomszéd4) Lásd az irodalmat Windscheid Pandekten 169. §. jegyzeteiben. s) Zur Lehre von den Beschrankungen des Grundeigenthumes im Interessé der Nachbarn. Dogm. Jahrbücher VI. k. Sl s köv. 1. 6) Ezen nézet hivei közül említem Vangerow-t Leitfaden I. 297. §. 2 j. YV i n d s c h e i d-et i. h. ; hasonló elvet különben már Spangenb e r g is állított fel egy igen rövid dolgozatában : „Einige Bemerkungen über das Nachbarrecht". Archív f. civ. Praxis IX. k. Í265—12. 1., azonban nála több hagvományos téveszme elhomályosítja ezen elvet; a német legf. törvényszékek ítéleteiből egész hosszú sorát idézi Windscheid i. m. 169. §. 7. ')., melvek ezen értelemben vannak szerkesztve : egész határozottan mondja pl. a mannheimi fötörvényszék egy még 1857-ben 3*