Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)
1878/9 / 1. szám
27 mely, kizárólag ideális álláspontra helyezkedve, a mindennapi élet követelményeivel nem számol. A j e 1 e n javaslatnak fény oldalai túlnyomó ak, de azért dőreség volna azt állítani, hogy mint akárhány törvényhozási munkálat, imitt amott szerkesztői javításokat nem tűrne meg. Hogy példát említsek csak azokra a pontokra emlékeztetek, melyeket fentebb említettem. Utalok továbbá a bizotts. j. 205. §-ára, melyben az eredménytelen felbujtás fogalma túlhajtott alkalmazást nyer, a bizotts. j. 355. §-ára, mely a sikkasztás meghatározásában elejti a tudomány és német jogfejlődés által megállapított fogalmat, és visszatér a franczia jognak, az 1851-diki porosz büntető tvk. által is elfogadott, azóta meghaladott, korlátoltabb felfogására. Ha a javaslatot egyrészt tudományos szellem lengi át, másrészt formulázása arra van számítva, hogy ne csak jogtudósok, hanem a nép által is megértessék, a mire annyival inkább kellett nyomatékot helyezni, minthogy Magyarországnak eddig nem volt büntető törvénykönyve ; ott tehát a legközelebbi évtizedekben kell megszerezni azt a büntető jogi ismeretet, a melyet egyéb nemzetek adott codiíicatiók alapján már megszereztek. A magyar nemzet érdekében óhajtandó, hogy a javaslat törvénynyé váljon, mert a törvénykönyv létesítése a tarthatatlan állapotokból a jogfejlődés egy új korszakába vezetne át és mert az ily törvénykönyv létesítése a büntető jogtudományra nézve is nyereség. Igaz, hogy a legjobb törvény csak ugy fog áldásosán hatni, ha értelemteljes, alapelveibe beható gyakorlat ad neki éltet; de nem lehet azon kételkedni, hogy e követelményt Magyarország kitűnő jogászsága figyelembe fogja venni. A büntető törvénykönyv életbe léptével Magyarország érdemes birói kara a büntető jog terén is azon magaslatra fog emelkedni, a melyen a többi polgárosult nemzeteknél áll; mert nem tagadhatjuk, hogy ámbár a magyarországi viszonyoktól távol állunk, mégis nyomasztónak tartottuk azt a gondolatot, hogy egy ily jelentőségű országban a biztos jogállapotok első feltétele hiányzott, hogy az arbitrarius belátás, vagyis az önkény határozott az egyes ember leglényegesebb jogai felett. De nem kevésbé nyerni fog jelentőségben ama nemes osztály, a melyre a vádlott védelme, érdekeinek érvényesítése van bízva, ha a
