Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - Büntető jogi reformunk és a sajtókérdés. Dr. Emmer Kornél értekezése. A magyar irók segélyegylete javára kiadva Budapest, 1878 [könyvismertetés]

176 törvényekről irt kézi könyvekben világosabban és szabatosabban elmondatik. Nem hogy halhatatlan érdemünek, de még csak jelentékenynek sem lehet S t e i n különben úttörő közigazgatási tanának ezen részét mondani. Még két halhatatlanja van szerzőnek. Az egyik L o r b e e r, ki munkája czímében s előszavában önmaga elmondja, hogy könyvét Starkie, Gooke, Stephan és egyéb angol irók müveiből compilálta 5). Mióta szokás a compilatiókat halhatatlan érdemű forrásmunkának nevezni ? — A másik L e n t h n e r fi). Ez 1873-ban irt egy kis müvet a sajtó büntetőjog alapjairól, melyet, azt hisszük, túlzás nélkül mondhatjuk, a feledékenység már is felvett jótékony karjaiba. A müvecske a sajtótörvényhozás akkori állását ismerteti elég ügyesen, de minden eredetiség, és önállóság nélkül. Saját eszméi nincsenek, előadásában elmosódott, bírálatában habozó, félénk. Arra lyukad ki, hogy a sajátképeni sajtóvétségek veszélyének elhárítására legczélszerübb az u. n. objectiv eljárás, mely nem a tettest, hanem a vállalatot sújtja. Tudjuk, hogy ezen javaslata sem új. Ha valahonnan megtudná, hogy brochurejét egy magyar törvényhozó h alhatatlan érdemű forrásmünek canonisálta, bizony elcsodálkoznék. Egy alkalmi, a kérdés állását összefoglaló, tájékozható brochure-re, a minők százával jelennek meg minden nagyobb irodalomban, nem szokták a halhatatlanság koszorúját vesztegetni. Ezen futólagos irodalmi megjegyzéseket nem azért hoztuk fel, mintha szükségesnek tartanok szerző figyelmét azokra ráterelni. Nem vonjuk kétségbe, hogy szerző előtt mindezek nem új dolgok. Bizonyára jobban ismeri az irodalmat, mint mi és ha részletesebben szól vala róla, felette tanulságos ismertetésben részesített volna. De midőn e különböző értékű 6) Die Grenzlinien der Rede- und Pressfrciheit nach englischcm Rechte mit Beispielen aus der Gerichtspraxis. Na c h d e m E n g 1 i s c h c n bearbeitet von Július Lorbeer, königl. Regierungs-Assessor. Erlan!_;en 1851. — A bevezetésben azt mondja Lorbeer: „Damit man bei der Darstellung (der englischen Gesetzgebung) die Nachtheile vermeidé, welche sich aus dem scheinbaren Mangel innerer Einheit und Uebereinstimmung ergeben, wurde e s . . . . n o t h w e n d i g, W e r k e z u Grundé z u legén, worin diese Materié ausführlich bearbeitet ist." Itt idézi Starkie és Cooke müveinek czímét és igy folytatja: „Diese ha be- ich d e n n, vorzüglich was die allgemcinen Principien bctritFt, bei dicsér Arbeit benützt und mich stets beraüht, in einer möglichst wortgetreuen Uebersetzung die A nsichten der Verfasser wieder zu gebén. ... Icherlaubte mir nocli ausserdem aus dem schatzbaren Werke Muhry's die weiteren erforderlichen Erláuterungen beizuf iigen. Was mir sonst noch einer Bemerkung zu bedürfen schien, suchte ich zunachst aus den englischen Quellén zu schöpfen." 6) Die Grundlagen des Pressstrafrechts. Ein Beitrag zur Reform der Pressgesetzgebung in Oesterreich und Deutschland. Von Dr. F e r d. L e u t n e r, k. k. Hofkonzipist. Bécs 1873. 106. L