Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

155 a lehetőség megvan, hogy a tábla végleges határozatot hozhat, öt tagú tanácsot kiván meg a határozathozatalhoz. Ez természetesen azon inconsequentiával jár, hogy oly ügyben, melyre nézve a törvény kevesebb garantiával megelégszik, mert esetleg már a második fórum határozata lehet végérvényes, a körülményekhez képest a legfőbb itélöszéken hét tagu tanács által vizsgáltatik meg, holott fontosabb járásbirósági ügy, melyre nézve a felebbvitel a legfőbb itélöszékhez minden esetben nyitva áll, ott csak ötös tanácsban adatik elő. V. Nagy port vertek fel az eredeti javaslat közzététele alkalmával nem csak a szaklapokban, hanem a napi sajtóban is a felsőbb bírósági döntvénykönyv vezetésére vonatkozó intézkedések. A dolog lényege, a döntvénykönyv vezetése az üj javaslatba is bevétetett, és csak a mellékintézkedések az eszme keresztül vitelénél szenvedtek változást, (3. §.) s igy a döntvénykönyv vezetése ellen, annak elismert czélszerüsége és szüksége mellett aligha fog most már ellenvetés tétetni. Az intézkedés ugyan nem való a „bírósági szervezet" czíme alá, de helye nem fogja jó hatását veszélyeztetni. VI. A perrendtartás második a „birói hatáskörről" szóló fejezetének gyökeres átdolgozása ugyan szóba hozatott, de a javaslat mégis a perrendtartás szövegét megtartotta s csak a polgári perekben előforduló connexitás szabályozta szabatosabban a perrendtartás 11., 12., 13. §§-ai helyett (9., 10. §.), valamint a kir. törvényszékek mint birtokbiróságok hatáskörét a perrendtartás 18. §-a helyett irta határozottan körül (II. 12. §.) VII. Lényeges módosításon és javításon ment keresztül az 1868: LIY. t.-czikk III., a „birói illetőséget" tárgyazó fejezete. A fejezet felirata „illetőség" megtartatott, mert ez fejezi ki a bíróság hatalmát valaki felett Ítélhetni, holott „illetékesség" valakinek kötelességét jelenti: meghatározott bíróság előtt perbe állani. A javaslat a személyes (általános) illetőséget a lakhelytől teszi függővé (14. §.) de nem hangsúlyozza azt, hogy a lakhelynek rendesnek, állandónak kell lenni, mely körülmény a lakhely és tartózkodási hely közti különbséget állapítja meg. Szabályozza továbbá az idegenek birói illetőséget Magyarországban (18. §.), tekintettel az üj német perrendtartásban elfogadott elvekre, mi főleg azért fontos, mert Németországgal legtöbb összeköttetésünk lévén, Ítéleteink Németországban leendő végrehajhatósága tekintetéből oly illetőségi szabályokat kell az idegenekre felállítani, hogy a deliberationalis végrehajtási eljárásnál a magyar Ítélet ott is illetékesen hozottnak ismertessék el. A jogi személyek, társaságok, testületek, alapítványok, egyletek, köztörvényhatóságok illetőségét újra szabályozza a javaslat, valamint a kir. kincstár és közalapítványok illetőségét is, (17. §.) különös