Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

156 dispositiót tartalmaz a férjnél levő nők és az önképviseletre nem jogosított személyekre nézve (16. §.); szabályozza továbbá a telep illetőségét (19. §.), a szerződési (20. §), sommás birtokháboritási (22. §.), örökösödési (23. §.), számadási perbeli (25. §.), birtokbirósági (27. §.), valamint az előjegyzés igazolási illetőséget (29. §.). A javaslat figyelmet fordit még a területkivüliséget élvező személyek (35. §.), és a császári királyi ház tagjainak illetőségére (36. §.). A javaslat megtartja a perrendtartás azon eseteit, melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye van (38. §.), de újonnan szabályozza azokat, midőn az eltérés kizárva van (40. §.). A javaslat 77. §-a megadja a bíróságoknak a jogot, hogy valamely már összeg szerint nem hozzájuk tartózó ügyet visszautasíthatják, s igy ezentúl nem eshetik meg, hogy a törvényszék előtt 100 frtos per indítható és ha az ellenfél kifogást nem emel, le is tárgyaltatik rendes úton, mert a 77. §. szerint a törvény által sommás eljárásra utasított ügyeket rendes perútra át tenni nem lehet, s igy a törvényszék ily keresetet hivatalból köteles visszautasítani. VIII. A biróküldés jogát a javaslat szerint a legfőbb ítélőszék fogja gyakorolni. (44. §.) Ez czélszerü, nem azért, mintha eddig az igazságügyministerium nem felelt volna meg ezen feladatnak, hanem mert a biróküldés a rendes birói illetőségnek megváltoztatása s ez bizonyára oly bírói functió, melyet az 1869 : IV. t.-czikkben a birói és közigazgatási hatalom szétválasztása iránt kimondott alapelv sértése nélkül közigazgatási közegnél nem hagyható, habár ez a közigazgatás legmagasb polczán állana is. Gyakorlati nehézségekbe fog azonban ütközni azon rendelkezése a javaslatnak, mely szerint az elnök és járásbiró érdekeltsége esetén az illetőség a „legközelebbi" társbiróságra ipso jure száll át, mert a „legközelebbiség" meghatározása sok nehézséggel és időveszteséggel járhat. IX. A „felperességröl" szóló fejezetben csak két lényeges változás történt. A hiányosan beadott keresetek záros határidő alatt kijavítás végett visszaadhatok oly hatálylyal, hogy a kereset, ha másodízben a határidő alatt kellően felszerelve beadatik, úgy tekintetik mintha első izben helyesen lett volna beadva. (53. §.) Ezen intézkedés "hiányosan beadott másnemű beadványokra — a pertári beadványok kivételével — is alkalmazandó. Czélszerüségi intézkedés ez, mely fontosságot akkor nyer, ha a kereset vagy beadvány a beadásra törvény szerint engedett határidőnek lejárta alkalmával, pl. a kereset elévülése előtti napon adatott be, s melynek hivatása és czélja megakadályozni, hogy ily esetben lényegtelen elnézés vagy hiba miatt a kereseti jog el ne évüljön. Igy tekintve az intézkedést, határozottan az anyagi jog körébe tartozónak kell