Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

15 í már a jogászok dogmájává vált s még a semmitőszék tagjai is elismerik ezen eltörlés szükségét. Az alaki és anyagi jogsérelmek merev elválasztása, a semmiségi esetek hírhedt taxativ felsorolása, e jogorvoslatok korlátlan megengedése, ezek a mindenki előtt ismeretes okok, melyek a perek lassú lefolyását, az ügyek huzavonását, a felebbviteli jogorvoslatok használata körül a bizonytalanságot eredményezték és létrehozták a jelen szomorú állapotot, melyből a külön semmitőszék megszüntetése folytán vél a közönség kijuthatni. Valamennyi elméleti ok a semmitőszék fentartása mellett, tekintettel a szóbeliség leendő behozatalára, súlyát veszti azon a gyakorlat által constatált ténynyel szemben, hogy egy külön legfőbb Ítélőszék és egy külön semmitőszék egymás mellett csak a jogszolgáltatás érdekeit hátráltathatja. Ha majd a szóbeliség behozatik nálunk, ugy sem lehet a királyi táblát és legfőbb itélőszéket mint rendes felebbviteli forumot megtartani, hanem az utóbbinak szerepe egyedül a törvény helytelen alkalmazásának megakadályozására kell hogy szorítkozzék, a mint az tényleg úgyis van a szóbeliség hazájában Francziaországban, s igy nálunk a szóbeliség behozatala esetén is a kir. Curiának egyik osztályát meg kellene szüntetni. Akármi történjék tehát a Curiának két osztályát egymás mellett nem lehet fentartani, s igy jobb az egyesítést mielőbb keresztül vinni. Jó oldala volt a külön semmitőszék működéseinek, hogy az incidens kérdésekben azonnal és végleg döntött. A javaslat ezen előnyt jövőre is fentartotta az által, hogy az ily incidens kérdésekben csak egy felfolyamodást enged meg, mely felett a másodfolyamodásu bíróság végleg dönt. (284. §.) A semmitőszék hatásköre a királyi táblákra és a legfőbb itélöszékre fokozatos felebbvitel mellett ruháztatik át. IV. A következő 2. §. a jelen rendszeren nevezetes változást tesz. A javaslat ugyanis, mire lejebb visszatérünk, bizonyos esetekben csak egy felebbezést a királyi táblához enged meg, ugy hogy a kir. tábla határozata végleges. Ily újításnál^, mely az eddig a polgári peres jogszolgáltatásnál fennállott garantiák egyikét, a kétszeres felebbezést megszünteti, szükségesnek tartatott ezen garantia helyett egy másikat felvenni s azon határozatok hozatalát, melyek a kir. tábla által végérvénvnyel hozatnak, öt tagból álló tanácsra bizni. Itt azonban az a nehézség merült fel, hogy a javaslat csak két egybehangzó határozat ellen nem engedi meg a felebbvitelt sigy a királyi táblánál nem lehetne előre tudni, vájjon a hozandó határozat ellen meg lesz-e engedve a további felebbvitel vagy sem, mert ha a törvény által megjelölt ily esetben a tábla helybenhagyja, az elsöbiróság ítéletét, akkor a felebbvitel ki van zárva, ha megváltoztatja, ez meg van engedve. A javaslat tehát ezen nehézségek kikerülése miatt minden esetben, midőn