Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

(JÍ POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSÍTÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei. Irta NÉMET PÉTER, az értekezlet jegyzője. I. Alig, hogy az 1868: LIV. törvényczikkel a polgári törvénykezési rendtartás életbe léptetett, már is több oldalról hangoztatott a törvény módosításának szüksége. A kormány engedett a közkívánatnak s a tagadhatatlanul sok, a birósági gyakorlat által nem épen szerencsésen kitöltött hiányokban, és roszul megoldott controvers kérdésekben bővelkedő per­rendtartás átdolgozását már rég elhatározta. Javaslat javaslat után készült és tünt el a ministerium irattárában. Ma ismét egy új javaslattal állunk szemben, s ez talán szerencsésebb leend számos elődeinél, — ha a politikai élet hullámverése el nem temeti. Az új javaslat tudvalevőleg Teleszki István or­szággyűlési képviselő müve, mely egy az igazságügyminister által egybehívott szakbizottság által előzetesen tárgyaltatván, az ezen bizottság által szükségeseknek tartott módosítások figye­lembe vételével az igazságügyminister által a folyó év elején a képviselőház elé terjesztetett.*) A régi kérdés: gyökeres reform illetve perjogunk újjá alkotása a szóbeliség és közvetlenség alapján, vagy pedig csak a legégetőbb hiányok orvoslása novellaris uton, ismét felmerült. Eldöntése nem lehetett kétséges. A ki ismeri azon döntő be­folyást, melyet nálunk a pénzügyi tekintetek az igazságügyi szervezettel összefüggő kérdések megoldásánál gyakorolnak, az előre tudhatta, hogy oly perrendtartási javaslat, mely az igazságügyi budget terheit valószínűleg, habár nem nagy mérvben is, emelni fogja, halvaszületett gyermek lenne. Szá­molni kellett továbbá azzal a körülménynyel is, hogy tekin­télyes jogászok nálunk a szóbeliség és közvetlenség, termé­szetesen minden lényeges attribútumaival és nem valami torz­alakban behozatalát ellenzik, s igy ha csakugyan peres eljá­rásunk reformja komolyan czélba vétetett, ha az annyira tűr­hetetleneknek jelzett bajok orvoslása már a legközelebbi időre tüzetett ki, nem is lehetett mást várni, mint oly javaslatot, *) E javaslatot legközelebb külön pótfüzetben fogjuk közölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom