Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Az igazságügyministeri értekezlet a váltóeljárás tárgyában

42 kétségtelenül a per gyors megszüntetésére üdvös befolyással bir, nem volt elegendő arra, hogy egyrészt a perrendtartástól, melyre az egész rendelet támaszkodik, annyira lényegesen eltérő szabály vétessék fel és esetleg, ha a jogegység fentartása végett a felebbezés a harmadbirósághoz a ténykérdésben kizáratnék és csak a jogkérdésben engedtetnék meg, ily szövevényes és nehezen megoldható kérdéssel bővíttessék az ugy is eléggé bonyolódott perrendtartás. A tény és jogkérdés egymástóli elválasztása egész apparátusát tételezi fel a szabályoknak, és vele behozatnék a magyar jogéletbe a nálunk ismeretlen rendkívüli revisió intézménye. Mindezeket figyelembe véve a jogegység fentartása végett a felebbezés ugy a tény, mint jogkérdésben a legfőbb itélöszékig megengedtetett. 2. A semmiségek oly jogsérelmek a váltóeljárásban, melyek alapja a peres eljárás előfeltételeinek hiánya, a peres eljárásnál elkövetett hiba, a határozat hiányos alakja, annak hibás hozatala, vagy annak hiányos tartalma. Ezen jogsérelmek orvoslására szolgál a semmiségi panasz. Semmiség'i panasznak helye van minden birói határozat ellen, de csak is a rendelet 41. §-ában taxatíve felsorolt okok alapján. A felebbezés képezi a per folyama alatt a rendes jogorvoslatot, azért korlátlanul bármily anyagi sérelem miatt megengedtetik; a semmiségi panasz ellenben a rendkívüli orvoslat s esetei szorosan meg vannak határozva. A felebbviteli birói hatóságot a semmiségi panaszok felett is első sorban (a per folyama alatt) a királyi ítélő táblák, másod- és utolsó fokban pedig a kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék gyakorolják (45. §.). A semmiségii panaszok fórumaira nézve tehát fentartatott az eddigi váltóeljárás rendszere, mi nevezetes eltérés a közönséges perrendtartás intézkedéseitől. Az első lépés ez, mely a semmitöszék hatáskörének megszüntetésére történik. Ezért helyeslésre fog találni azoknál, kik a külön semmitöszék eltörlését sürgetik; valamint másrészt azok, kik ezen testület fentartása mellett vannak, kifogásolhatják annyival inkább, mert ha a semmitöszék egyszer határozott valamely kérdésben, az végleg el volt döntve; holott a most behozott rendszer szerint a kir. tábla határozata ellen, legtöbb esetben még a legfőbb itélöszékhez is van helye semmiségi panasznak. Másrészt azonban nem lehet tagadni, hogy a felebbviteli birói hatóságnak a rendelet által megállapított szervezete nevezetes időkimélést eredményez és a perek gyors lebonyolítását, viszonyítva a közönséges perrendtartáson alapuló állapotokhoz, nevezetesen elő fogja segíteni, mert az anyagi és alaki sérelmek felett egy és ugyanazon bíróság fog Ítélni. A semmiségi panaszszal történhető visszaélések ellen a birság nyújt némi óvszert. Különben ugyanazon okok, melyek azt követelik, hogv a