Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Bíráló megjegyzések fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről készítettt törvénytervezethez

21 arról tesz tanúságot, hogy a kérdés minden részletét behatóan tanulmányozta. A tervezetben tehát oly munkával állunk szemben, melyről áta.lán kedvező az Ítéletünk, habár egyes részleteivel egyetérteni képesek nem vagyunk. E részletekre kívánunk bírálatunkban szorítkozni. I. A tervezet 2. § a az osztrák javaslat nyomán taxatíve sorolja fel azon eseteket, melyek kimutatása esetérn az adós fizetésképtelensége beállottnak vélelmezendő. E fizetésképtelenséget a °2. §. 1. pontja szerint megállapítja, ha a hitelező adósánál kielégítési végrehajtás alkalmával végrehajtás alá vehető tárgyakat egyátalán nem vagy csak olyanokat talált, melyek becsérté k ö k r e való tekintettel szembeötlő módon elégtelenek követelésének kielégítésére. — Tökéletesen egyetértek szerzővel, hogy a fizetésképtelenség beálltának taxativ felsorlását oly nyomós érvek javallják, melyek elölt szemet nem hunyhatunk. De másrészt a fizetésképtelenség ez első esetét szűkebbnek vélem, semhogy az a hitelező jogainak érvényesítése szempontjából elfogadható lenne. Törvényeink értelmében a hitelező adósa ellen nemcsak kielégítési, de biztosítási végrehajtást is vezethet, sőt utóbbit néha nagyobb erélylyel folytathatja, mint az u. n. kielégítési végrehajtást. Nem látom elfogadható okát, miért kelljen a támadó perre készülő hitelezőt arra kényszeríteni, hogy az időközben nyert jogérvényes bírói határozat alapján előbb kielégítési végrehajtást vezessen, hogy támadó keresetét megindíthassa, daczára annak, hogy a már előzetesen foganatba vett biztosítási jegyzőkönyvből kitűnik, miszerint a lefoglalt tárgyak akár becsértékökre való tekintettel a felperesi követelés fedezetére szembeötlően elégtelenek. A támadó per különben is sok időt és költséget vesz igénybe; hazai viszonyaink között különben megszokott kemény próbának teszi ki a hitelező béketürését. Nem látom tehát indokoltnak, hogy költséges végrehajtási eljárásunkra való tekintettel, a hitelező minden czél nélkül egy oly végrehajtási lépés előzetes foganatba vételére kényszeríttessék, melynek eredménytelen volta előre látható. Ha követelése időközben máskülönben végrehajthatóvá vált, ám indíthassa meg támadó perét a biztosítási végrehajtási jegyzőkönyv alapján is. — Még egy további nyomós érv is javasolja a tervezet ezen intézkedésének ilyképeni módositását. A bejelentett, illetve érvényesített igény felfüggeszti a további végrehajtási eljárást, tehát a kielégítési végrehajtás elrendelését is, mely előzetes biztosítás esetében egyértelmű a biztositásilag lefoglalt tárgyak elárverelésére irányuló kérelemmel. Az adósnak tehát a biztosítás foganatba vétele alkalmával csupán igényt kell bejelentetnie és azt huzni-vonni, — mi eljárásunk mellett nem épen nehéz feladat, — hogy a hitelező támadó joga érvényesitésében akár éveken át akadályoztassék, mignem tanúi szanaszét szalad-