Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 2. szám - A fizetésképtelenné vált adósok jogcselekvényeinek megtámadhatásáról alkotandó törvényhez
94 feladatok közé tartozik. A megtámadás jogának enemü megszorítása oly jogegyenlötlenséget eredményezne, melynek elhárítása czéljából akadálytól vagy nehézségtől visszarettenni nem szabad. Eltekintve ugyanis azon már jelzett visszásságtól, hogy a megtámadásnak az adós csődjétől leendő függővé tétele esetében a hitelező néha alig fogná a csődnyitás körüli költségeket és fáradságot csak azért koczkáztatni, hogy a tömeggondnok az adós jogügylete ellen a megtámadás jogát a csődtömeg érdekében érvényesíthesse : a szóban forgó kérdésnél az alkotandó új csődtörvény intézkedései is tekintetet igényelnek. Az üj csődtörvény tervezete eredeti szövegezésének 89. §-a szerint, „ha a csődnyitási kérvény elintézésekor az tűnnék ki, hogy az adósnak csak néhány személyes hitelezője van, vagy hogy a vagyon az eljárási költségek fedezetére sem elegendő, csödnyitásnak helye nem lehet." Ezen intézkedés mellett a megtámadás jogának csőd esetére való megszorítása a legigaztalanabb és tarthatatlan következményekhez vezetne ; mert ha az adósnak csak néhány személyes hitelezője van, ezek ha még oly nagy összegű követeléssel bírnának is, a megtámadás jogát nem gyakorolhatnák, azon egyszerű okból, mivel nem lennének azon helyzetben, hogy adósuk ellen a csődületet megnyithatnák. Még érezhetőbb az igaztalanság, ha azon esetet vesszük fontolóra, midőn a roszhiszemüen cselekvő adós összes vagyonát elidegeníti; mert ez esetben csődnyitásnak vagyon hiányából, megtámadásnak pedig csőd hiányából nem lenne helye és a hitelező csalárd adósa ellenében teljesen védtelenül állna. Ha nem akarunk tehát fél munkánál maradni, a megtámadást nem szoríthatjuk a csőd esetére, hanem csődön kívül ép úgy meg kell adnunk, mint csődben. A már kifejtettek természetes folyománya, hogy csődön kívüli megtámadás esetében azon kérdés elbírálása: megtámadható-e valamely jogügylet vagy nem? csak ugyanazon elvek alapján lesz eldönthető, mint a csőd esetében való megtámadás. Tagadhatlan és az osztrák tervezet által különösen kiemeltetik, miszerint a csőd esetében meglevő elvbeli ugyanazonosságnak csődön kivüli praktikus keresztülvitele szerfölött nehéz. Csőd esetében ugyanis a megtámadás jogának gyakorlata semminemű nehézséggel sincs összekötve; mert a
