Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

71 szolgálhat, hanem csak azt vonja maga után, hogy a becslés szabályszerű foganatosítása előtt az árverés nem eszközölhető. [1875. decz. 9-én 15774. sz. alatt hozott határozat.] D. József és Bernát részére B. Mihály és neje ellen a hatvani kir. járásbíróság kiküldöttje által foganatosított foglalás ellen, végrehajtást szenvedettek semmiségi panaszt adtak be, egyik indokul azt hozván fel, hogy a lefoglalt tárgyak nem lettek megbecsülve. A m. kir. Curia mint semmitöszék a semmiségi panaszt elvetette; mert panaszlók a neheztelt foglalásnál jelen lévén és a jegyzőkönyvet minden észrevétel nélkül aláírván, a miatt, hogy a ptkrts 395-ik §-a szerint birói foglalás alá nem vehető tárgyak Írattak volna Össze, alaposan nem panaszkodhatnak ; mert azon körülmény, hogy a lefoglalt tárgyak megbecsülve nem lettek, a foglalás megsemmisítésére alapul nem szolgálhat, hanem csak azt vonja maga után, hogy felperesek a becslés szabályszerű foganatosítása nélkül az árverést nem eszközölhetik. VIII. Oly zálog birtok, melyre nézve a zálog-visszaváltási jognál fogva, a zálogba adók tulajdon-joga lett kitüntetve, a tettleges birtokos ellenében, a zálog-visszaváltási jog érvénybe maradása mellett, végrehajtás tárgyát képezheti. [1875. decz. 10-én 18304. sz. alatt hozott határozat.] W. Mózesnek Cz. Ferencz elleni végrehajtási ügyében felperes a végrehajtás utján lefoglalt ingatlanokra, — melyekre már a végrehajtási zálogjog is bekebeleztetett, — az árverés elrendelését kérvén a tasnádi kir. járásbíróság 1875. évi október 15-én 2651. sz. alatt hozott végzésével, e kérelem teljesítését megtagadta, mert alperes a lefoglalt ingatlanokra nézve nem telekkönyvi tulajdonos, hanem csak zálogbirtokos, s ennélfogva ezen ingatlanok az alperes tartozásáért végrehajtás alá nem vonhatók. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt adott be, mert felperes végrehajtási zálogjoga a kérdéses ingatlanokra már bekebelezve lett, alperes a tettleges birtokos, s ennélfogva azok a zálogvisszaváltási jog érintetlenül maradása mellett elárverezhetök lévén : kérelme helytelenül lett megtagadva. A m. kir. Curia mint semmitöszék a semmiségi panasznak helyt adván, a neheztelt végzést a ptkrts 297-ik §-ának 18-ik pontja alapján megsemmisítette, s a kir. járásbíróságot az árverési kérvény újabb törvényszerű elintézésére utasította; mert alperes Cz. Ferencz az ákosi 397. sz. tjkönyv szerint, az ott felvett ingatlan birtok egy harmad részére nézve feltétlenül tulajdonosnak van bejegyezve, s miután ezen birtok részére a végrehajtási zálogjog is bekebelezve van, a kért árverés ezen ingatlant illetőleg megtagadható az első bíróság indokainál fogva sem lehetett; — az ákosi 413., 414. 292., 298., 321., 326. és 396. sz. tjkönyvben foglalt ingatlanokra vonatkozólag pedig, tekintve, hogy ezekre nézve mint tettleges birtokos, Cz. Ferencz