Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

70 mert az egyedül mérvadó hiteles tárgyalási jegyzőkönyvből hasonlólag nem tűnik ki, hogy a magánvádló a vádlott s az esküdtszék irányában oly kifejezésekkel élt volna, mint a minők a 8-ik panaszpontban felhozatnak ; mert az esküdtekhez intézett kérdések feltétele ellen, a tárgyalási jegyzőkönyv szerint észrevétel nem tétetett, jelesül a vádlott, az eljárási szabályok 62-ik §-a értelmében külön kérdések beiktatását nem hozta javaslatba ; mert a sajtóbiróság elnöke a tárgyalásnak rövid időre felfüggesztésével csak az eljárási szabályok 47-ik §-ában engedett jogával élt; valamint az 58-ik §. a vitázat berekesztése utáni Összefoglalás módja és terjedelme szintén az elnök belátására van bizva ; tekintve tehát, hogy panaszló maga sem állítja, mikép az elnök az utóbbi §. megsértésével személyes véleményt nyilvánított, az ellene minden bizonyító adat nélkül emelt részrehajlási vád ez uton egyszerűen mellőztetett; mert az esküdtek határozata, választott főnökük által lett kihirdetve, az eljárási szabályok 66-ik §-a pedig azt nem rendeli, hogy az esküdtszéki főnök választása iránti határozat, a biróság elnöke által külön lenne közzéteendő; mert végül, a miatt, hogy a sajtóbiróság a 71-ik §. értelmében, a birák egybehangzó meggyőződésétől feltételezett felfüggesztési jogot nem találta alkalmazandónak, semmiségi panaszszal élni nem lehet. VI. A sajtóügyi esküdtszéki eljárást szabályozó ministerí rendeletek a fellebbviteli határidőről kifejezetten intézkedvén, e részben a ptkrts határozatai kisegitöleg nem alkalmazhatók. [1875. decz. 7. 20578. sz. a. hozott határozat.] Az aradi kir. törvényszék vizsgáló birája, szabad kir. Versecz város törvényhatóságának T. Ignácz és társai ellen, sajtóvétség miatt tett feljelentését, helytelen képviselet s illetőleg a közvádló mellőzése miatt f. évi nov. 23. 17. sz. alatt hozott végzésevei visszautasította, mely végzés ellen vádló fél semmiségi panaszt adván be : ezt a m. kir. Curia mint semmitöszék visszautasította ; mert az 18t>7. május 17-én kibocsátott igazságügyministeri rendelet 86-ik §-ával a felebbviteli határidő a közvádlóra nézve 24 órában van megállapítva, s e szabály az 1867. okt. 1-én kelt rendelet 3-ik §-ához képest a magán vádló irányában is mérvadó ; mert e szerint tekintve, hogy a sajtóügyi esküdtszéki eljárást szabályozó ministeri rendeletek a felebbviteli határidőről kifejezetten intézkednek, e részben tehát a prkrts határozatai kisegitöleg nem alkalmazhatók ; ugy, tekintve, hogy jelen panasz, ha és a mennyiben egyáltalán helye lehetne, egyedül az elölhivatolt §. alapján volt érvényesíthető, azt, mint a 24 órai felebbviteli határidő lejártával beadottat, elkésés indokából visszautasítani kellett. VII. Azon körülmény, hogy a befoglalt tárgyak megbecsülve nem lettek, a foglalás megsemmisítésére alapul nem