Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

G7 törvényczikk 15-ik §-át; ugy tekintve, hogy az ügyviteli szabályzat 265-ik §-a is az előzetes 200—232-ik §-okat kiegészítőlég megengedi, hogy különösen fontos esetekben, a végrehajtás a járásbiró által kiküldöttkép foganatosíttassák, az pedig, hogy az ügy minősége az ily kiküldetést igazolhatja-e ? a különben szabályszerüleg foganatosított végrehajtási eljárás ellen nem érvényesíthető: azon körülmény, hogy a végrehajtás foganatosításánál azon járásbiró vagy aljárásbiró járt el, ki a végrehajtást elrendelte, semmiségi okot nem képez. [1875. évi nov. 23-ik napján tartott teljes tanácsülés megállapodása, s ugyanazon hó 2á-én 15795. sz. alatt hozott határozat.] Gr. T. Napóleonnak G. Jakab ellen lejárt bérleti tartozás iránt, a szobránczi járásbírósághoz beadott biztosítási kérvénye folytán a nevezett bíróság f. évi július 21-én hozott végzésével a biztosítást elrendelte, s annak foganatosítására a járásbiró önmagát küldötte ki. Ezen végzés, s ennek alapján a járásbiró által foganatosított biztosítási eljárás ellen alperes egyebek közt azon indokból, mert a járásbiró az ügyviteli szabályok rendelete ellenére Önmagát küldötte ki, semmiségi panaszt adott be; a m. kir. Curia mint semmitöszék azonban a fennebbi elvi megállapodás folytán a semmiségi panaszt elvetette; mert azon panaszpont, hogy a fenforgó biztosítási kérvény nincs okmányokkal támogatva, a biztosítást rendelő végzés érdeme ellen irányul, tehát tekintettel a ptkrt. 344-ik §-ára ez uton figyelembe nem vétethetik; mert továbbá a hivatok végzésnek a kiküldöttre vonatkozó intézkedése a ptkrt. 347. s 350-ik §§-aiba nem ütközik ; de az ügyviteli szabályzat 260-ik §-a is az előzetes 200—232. §§-okat kiegészítőlég megengedi, hogy különösen fontos esetekben, a végrehajtás a járásbiró vagy aljárásbiró által kiküldöttkép foganatosíttassák; a különben szabályszerű végrehajtási eljárás ellenében tehát azon körülmény, hogy foganatosításánál oly egyes biró járt közben, ki a végrehajtást elrendelte: semmiségi okul a ptkrt. 297-ik §. egyik pontja alapján sem érvényesíthető ; mert végül, a biztosításról felvett jegyzőkönyv a ptkrt. 365-ik§-a rendeletének megfelel, a kellő számú tanuk hiányára alapított panaszpont pedig a biztosítási jegyzőkönyvvel megczáfoltatik. III. Feltétlen biztosítás a bérbeadót, bérleti és haszonbéri lejárt követelésére nézve, csak a bérleményen létező tárgyakra illeti, ellenben a bérleményen kivüli ingóságokra nézve csak a ptkrt. 338. §-ában emiitett feltételek igazolása mellett. [1875. nov. 18-án 16618. sz. alatt hozott határozat.] S. Károly, Sz. F. ellen, 245 frt lejárt bérkövetelése iránt a ptkrt. 339. §-sa alapján a biztosítás elrendelését kérelmezvén: a Pest belvárosi kir. járásbíróság f. évi augusztus 10-én 21689. sz. alatt hozott végzésével a biztosítást a bérlemény területén található ingóságaira elrendelte. Ezen végzés ellen biztosítást kérő fél semmiségi panaszt adott be azon indokból, mert a biztosítás, tekintettel a prkrt. 339. §-ára, a bérleményen kivüli ingóságokra is elrendelendő lett volna. 6»